Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

vőfély „modernizál", ami azonban nem nagyon ragadós példa. Általánosságban leszögezhető, hogy a lakodalmi évszázados szokások kis eltérésekkel megmaradtak, és a magyar-palóc falvak, lakóssága e tekintetben is sokkal jobban őrizte meg régi szokásait, mint más vidékek magyarsága. A vig mulatozás végeztével ismét a vőfély emelkedik szólásra, ilyképpen búcsúzva el a házigazdától : Vége beszédemnek, immár induljunk és köszönjük meg a velőnk szembeni sok jóságot, hozzánk való szívességüket és a mi seregünknek szállásadását. Igen szépen köszönjük és az ur Isten oltalmába ajánljuk násznagy uramékat. Nekünk utasoknak boldog jó megérkezést, az ittmaradottsknak meg jó mulatságot kivánunk. A lakodalmi vendégség azonban nem ér egyhamar véget. Ma ugyan már nem nagyon gyakori a három-négy napig tartó mulatozás, de bizony még az is előfordul. Egy-egy nagyobb lakodalom, tehetősebb gazdák gyermekeinek összeházasodása még mindig több napos vigságot jelent és ilyenkor, egy ökör, néhány borjú és sertés, megszámlálhatatlan mennyiségű szárnyasállat kerül levágásra és a kalácsokhoz egy-két zsák liszt fogy el. A gazdasági válság azonban általában e téren is éreztette hatását és ami azelőtt állandósult jelenség volt, ma már ritkaságszámba menő. A nyitravidéki palóc nyelvjárás. A magyar-palóc nyelv érdekességeinek és különlegességeinek összeállításánál hasznos segédkör.yv volt egy ismeretlen szerzőnek a .Nagycétényi nyelvjárás" c. tanulmánya, mely főbb vonásaiban ismerteti az egyik érdekes nyelvjárást, kiemelve annak sajátosságait. Az a, a, é, hangzókat alsó nyelvállás mellett ejtik ki, egyébként a i, i, u, ú, «. hangzókat felső nyelvállással mig az e, é hangzókat bizonyos szavakban nem alsó, hanem közép nyelvállás mellett használják és ugyancsak középnyelvállással az o, ó, ö, ő, hangzókat is. 185*