Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

Szerettelek nem tagadom, de annak már vége vagyon de annak már vége vagyon. Vége szakadt életemnek teljen kedve irigyemnek teljen kedve irigyemnek. Irigyeim sokan vannak, mint a kutyák ugy ugatnak mint a kutyák ugy ugatnak. Vetek nekik hat hónapot, hagy ugassák ki magokat Ehol megy egy szegény ember mit csináljunk véle Karót dugunk beléje hagy ballagjon véle A legtöbb faluban érdekes szokások előzik meg a fiatal asszony belépését férje házába. A köszöbre szalmaszálakat tesznek keresztbe, melyre nem szabad rálépnie, nehogy összetörje férje szivét és megrontsa a családi békét. Másutt feketeszemű fiúgyermeket fektetnek a küszöbre, melyet át kell lépnie, hogy gyermekei bogárszemüek legyenek. Pogrányban és Zsérén a nászágyba is fiu gyermeket tesznek, mert a néphit szerint csak ez esetben várható család, főleg fiúgyermek. A lakomát megelőzőleg pénz gyűjtenek a vőfélyek számára fáradozásuk jutalmául, rendkívül érdekes módon. Mély, leveses tányérban vizet hordanak körül, melyben minden vendég „megmossa" az ujjait, egyben pénzt dob a tányérba. A vőfély ez alkalommal igy szónokol: Mikor Krisztus urunk a kánai menyegzőn letelepedett az 6 népével, tisztán megmosták kezeiket, hogy be ne piszkolják az Ur adományát. Tehát vendéguraim ezt a szép szokást maguk is kövessék. A bordicséret versben és prózában folyik. Szerencsét kivánok tisztelt uraimnak Szivemből kivánom ezt minden magyarnak Legyen tele mind az icce, mind a pince Mind a verem, mind a bolt Mint azelőtt régen volt. * A magyarnak a dolmányán, se nadrágján Sose legyen semmi folt 180*