Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

és soha el ne hagyjon Végre az egekbe magához fogadjon az örök életben nektek is részt adjon. * Kedves leánypajtásaim hozzátok fordulok ha reátok nézek szinte felvidulok De a seregektől más útra indulok nem lesz már köztetek többé maradásom Mert férjem házánál lesz az én lakásom s ahogy férjem fújja ugy leszen járásom. Jaj de hamar elmúlt az én leányságom itt van szívből szeretett édes hitestársom Hogy engemet soha el ne hagyjon. * Kedves alsó-felső jószívű szomszédaim rokonaim, barátaim és jóakaróim Áldjon meg az Isten szivemből kivánom s ha meghaltok vigyen fel a mennybe magához én mondom. A szülei előtt térdeplő fiatal asszony apja, anyja külön-külön áldja meg a távozó leányukat rövid búcsúztatóval, mely igy hangzik: „Mennyetek é ides gyerekejim bíkessígvé és az Isten szem angyala vezírejjen benneteket égisz íltetekben úgy mint Sárát iftyu Tóbiásvá. Te kedves lányom midőn az fírjednek házába jucc, álgyad meg az Istent és böcslidd meg a háznépit. Illetek Isten dicsőssígire és szülejiteknek örömíre." E búcsúztató alkalmával természetesen a fiatal asszony a férjével együtt térdepel a szülők előtt. Ezután felkerekedik az egész násznép és vig zeneszó, utcai tánc, ének és kurjantozások közepette mennek át a vőlegény házába, az uton az alábbi nótákat dalolják többek között: Dunna, dunna, tarka dunna, de sok legény alábújna. • Oda mönünk ahó köllünk ahol helet annak nekünk Ahó a bor legédesebb, ott a kislány legkedvesebb Ahó a bor legsavanyubb, ott a kislány legszomorúbb. Szerettelek rózsám három esztendeig el sem is felejtlek halálomig. 179*