Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

szedve, külön-külön emlékezve meg a szülőkről, barátnőkről, ismerősökről. Most a hegedűnek álljon meg zengése a sarkantyúnak is elmúljon pengése Mert bucsuzásomnak most leszen kezdése legyünk csendességben mig leszen végzése Dicsőség Istennek a nagy magasságban ki lakik az égbe« fénylő boldogságban Aki nekem rendelt egy igazi társat kivel hogy megnyerjem mennyeknek országát Reszketnek ajkaim belső félelemtől de mégjobban remeg szivem a nagy szerelemtől Engedd el oh atyám ha megbántottalak és hogy téged sokszor szomoritottalak Az Istenre kérlek bocsásd meg vétkemet és köszönöm atyai hű szeretetedet Hisz nem érdemeltem meg gondviselésedet Az úr Isten áldjon meg ezekért tégedet És szent országába vigye fel lelkedet Majd kiesik nyelvem megbágyadt hegyéből Könnyeim mint patak úgy folynak szememből midőn hozzád nyújtom ezen bucsuzásom kedves atyám tőled elválásom. • Oh szerelmes snyám látom miként indulsz ájulásnak s talán többé meg se vidulsz Ismerem te gyenge anyai szivedet ismerem asszonyi erőtlenségedet. Azt fogod sajnálni engem mért neveltél emlőddel tápláltál széltől is őriztél. Oh édes jó anyám ne epeszd magadat bocsáss el engem kedves leányodat. Ha megbántottalak kérlek Krisztus sebeire bocsáss meg hát az ő szent nevére Isten fizesse meg sok fáradtságodat és mellettem tett sok dajkálásodat. Vegyen fel ezekért tégedet a mennybe vigadjál szüntelen örök dicsőségbt. * Kedves testvéreim tőletek búcsúzom szivemből is ezeket kivánom: Az ur Istennek áldása maradjon rajtatok 178*