Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

A íetőépilés régebben csak zsupszalmás volt, a tüzesetek azonban lassan rákényszeritették a lakosságot, hogy házuk tetőzetét szilárd anyagból készíttessék. Az utóbbi években számos magyar-palóc községben tombolt tűzorkán, mely elsősorban a gyúlékony szalmafedeles házak hossú sorát hamvasztotta el. Az újjáépítés során már cserép, pala vagy egyéb szilárd anyagú tetővel fedik a házakat. Ebben leli magyarázatát, hogy főleg a legutóbbi húsz évben valósággal újjáépültek e magyar-palóc falvak, melyek rendezett, tetszetős községekké váltak, egyrészt mert a községszabályozási tervek alapján történtek az ujabb, — vonalba eső — építkezések, másrészt, mert a biztosító intézetek jelentékeny kárösszeget fizettek ki a biztosított károsultaknak. A tető az ujabb házaknál is általában sima fedésű és csak elvétve akadnak garádos ékitések, ami azonban jellegzetes idegen hatás. A lakásberendezés módja nem igen változott. E tekintetben is tradicionális szellem uralkodik. Természetes, hogy az igények fejlődésével a tehetősebb gazdák lakásaiba olyan bútordarabok is kerültek, melyek a régi magyar-palóc lakásban nem voltak fellelhetők, — általában azonban tipikusan bútorozott lakásokban laknak a vidék palócai. A sarokban nagyméretű asztal, két oldalt hosszú paddal, mellette láda, néhol sublót vagy szekrény. A szoba tulajdonképpeni díszét a majdnem mennyezetig érő, ágyneművel teli tornyosra vetett széles ágy képezi. Az asztal felett ciframázos díszedények, korsó, kulacs, tulipános tányérok és egyéb disz tárgyak lógnak a falon, melyek egyben értékes apróságok rejtekhelyéül szolgálnak. Alatta szentképek tömege, az elmaradhatatlan tükör, mely elszáradt szentelt bárkával és szentelt buzaszálakkal van körültüzdelve. Ezenfelül inga, vagy kakukkos óra majd minden házban akad. A mestergerenda egyik rendeltetése az is, hogy a kevésbé értékes apró tárgyakat és iratokai 166*