Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

rárakják. A pitvarból fűlött kemence rendszerint a szoba közepéig húzódik és részben fekhelyül is szolgál. Elülső része a „tyüszel" van a pitvarban és nyitott kéménybe torkollik, mig a szobába nyúló rész neve „siskó". A szobában ezenfelül takaréktűzhely is van, melyet a hideg idő beálltával fűtenek olyankor, amig nincs kenyérsütés. A kapu minden disztől és faragástól mentes, egyszerű kivitelű fatákolmány, mely két részre nyilik. Mellette külön kis ajtó. A faragott és festett kapu nagyon ritka. A kiskapu palóc neve „verőce". A házak legfőbbje dél vagy kelet felé néző fronttal épül. Érdekes, hogy a régi házak ablakrámái majdnem mindenütt a falba vannak erősitve, úgy hogy a szellőztetés csak az ajtón keresztül lehetséges. Télviz idején az ablakokat be is tepaszlják, ily módon védekezve a hideg ellen. Ez az intézkedés főleg tűzvészek idején bizonyul nagy fontosságúnak, ha egészségügyi szempontból helytelen is. Az újonnan épült ház felavatása kedves családi ünnepség keretében megy végbe, mely alkalomra összegyűl a rokonság és a jóismerősök. Sok helyütt ma is divó szokás, hogy babonás szorongással egy macskát engednek az első „házba" (szobába) majd rácsukják az ajtót és az ablakon keresztül csalogatják ki. A régi néphit szerint a ház asszonya egy éven belül meghalna abban az esetben, ha a macska nem az ablakon át jutna ki a szobából. A házfelavató vendégeskedés során kórusban mondanak el a vendégek egy rövid imát, majd a fohászt igy fejezik be: „Védje meg az Isten a házat a tűzvésztől és árvizveszedelemtöl." Ezután a ház asszonya szentelt vizzel locsolja meg a helyiségek négy sarkát, hogy a gonosz szellem ne találjon rejtekhelyet magának. 167*