Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

Virágvasárnapján a családtagokat és a jószágot szentelt bárkával veregetik meg, hogy egészségesek maradjanak. Nagycsütörtökön a harang utolsó megkondulása után patakban mossa meg az arcát, aki el akarja ke­rülni a szembetegséget és bőrkiütést. Nagypénteken a patakban mossa meg a lábát, aki el akarja kerülni a reumás és csúzos megbetegedése­ket. Ä szeplősarcu leányok a malomkerékverle habok­ban mossák meg arcukat e napon, hogy szeplőik el­tűnjenek. Ezt a müveletet napkelte előtt kell végezni, kü­lönben „hatástalan" marad. Ugyanebben az időben járatják meg a gazdák lo­vakat is a patakban, hogy láb-baj ne kinozza őket. A hideglelés a babonás hit szerint ugy előzhető meg, hogy először látóit rozsvirágból három szálat kell lenyelni. A beteg marhát meggyújtott kakukkfűből font ko­szorú füstjével árasztják körül, hogy meggyógyuljon.. A torokfájás ellen a babonás védekezés módja komplikált. Agyon kell verni egy vakondot, telemét megsimogatni és a fájós torkot néhányszor ugyanazzal a kézzel kell végigsimítani. Háziszere is van a torok­fájásnak. Aszalt almát gyolcsba kötni, megmelegíteni és a fájós torokra tenni. A tavaszi első mennydörgés alkalmával nehéz terhet, rendszerint egy zsák gabonát emelnek hátukra a legények, hogy ezzel elejét vegyék minden derék­fájásnak. A reggeli felkelés alkalmával a csizmát előbb a jobblábára huzza a babonás palóc legény, hogy a nap szerencsével mulljon el. Ugyancsak jobb lábbal lép ki a házból, nehogy balszerencse érje. Vannak ezenfelül olyan, kevésbé érdekes babonás szokások, melyek csak egy-egy faluban, vagy családban maradlak fel. Ezek felsorolása szinte lehetetlen. Az ál­164*

Next

/
Thumbnails
Contents