Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

DALLOS ISTVÁN A nyitravidéki palócok. A riyitrauölgyi szlovák nyelvtengerben számos magyar-palóc község van, melyeket a köztudat általában palóc szigetnek nevez. E falvak legtöbbjében a palóc nyelvjáráshoz tartozó nyelvet beszélik, mely azonban egyre vészit régi érdekességéből a különféle idegen hatások következtében. Mindenekelőtt megállapitható, hogy e magyar falvak Összességének népies „palóc sziget" elnevezése felületes és helytelen, mert hiszen e községek nem szigetet, hanem „magyar-palóc félszigetet" alkotnak, mely délkelet felé közvetlen kapcsolattal bir Léva vidékének magyar falvaival, dél felé szükülő sáv formájában érinti a Fajkürt mellett végződő magyar nyelvhatárt is, északi határa Vicsápapátinál torkollik a szlovák nyelvtengerbe, mig kelet felé Lédec és az egykori Hajnalpuszta alkotják határát. Az a tény, hogy itt nem szigetről hanem félszigetről van szó, — érthető jelentőséggel bir etnográfiai szempontból. E magyar-palóc nyelvterület községei túlnyomóan magyar többséget számlálnak, mig számos faluban jelentékeny magyar kisebbséget. A községek eredetét illetőleg az egyes kútforrások a legkülönfélébb magyarázatokkal szolgálnak, abban azonban legtöbbjük megegyezik, hogy számos magyar telepítésű község a betelepitett lengyelek és sziRészlet a szerző palóc tanulmányából, mely gazdag forrásmunkák és helyszini tanulmányok alapján teljesen feltárja a felmorzsolódó nyitrabarsl palócság színpompás, tősgyökeres magyar életét. (A szerk.) 151