Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

— Mondjad jó anyókám, kicsoda itten a város legszebb leánya, Zober gyöngye, Nyitra ékessége ? - Óh derék uram, miként kérdezhetsz ilyent, hiszen a topolyíák szarkái is úgy hirdetik, hogy a Váralján lakó Csizmadia János mester Annus leányánál nem alkothatott szebbet a teremtő. Ezekután már könnyű vala a ritka madár puha fészkét lelkutatni, mert Csizmadia mester kopott bástyába szorult házának ablakán olyan erós vasrács állott, melyet látszatra még az ágyúgolyó se bírna szétszakítani. Valóságban azonban titkos lakatra járt az egész. Éjnek idején a kémeket és mág hírvivőket itt bocsájlotta kifelé a vár kommendánsa. A mester uram a városnak első bizalmi embere, kit se tűz, se víz, se kinpad le nem térit a titok útjáról. Ahmet aga udvarias legény létére nem akart csakúgy ok nélkül befordulni a portára, tehát felhasítja pirosbőrből szabott lábbelijét, hogy legyen varrni valója a ház gazdájának. Végigsodorintja fekete bajuszát s már a kapuból hangosan kiván jónapot, hiszen a török vitézek jól tudtak magyarul. Csizmadia János illendően felel adjon Istent, a háta mögött kíváncsiskodó Annuskát erélyesen hátralöki a szoba homályába. Szarka elöl célszerű eldugni az aranyos holmit. Hja de hiába, mert az asszonynép mindent tudni kivánó szerzet. Ahmet és Annus szeme összeakad, az atya elhalványodik, a leány elpirul, a török munkába ajánlja a szakadt csizmát, de szemét nem birja levenni a csodás zsákmányról. Annus az udvarra tipeg, a kis ház falán szőlő fut végig, tövén pad áll, a leány pihenő helye. Szokott helyére ül most is ; rózsás arca a sárguló levelek szinpompájának nyári kiegészitője. No beleesett a gyerek a csapdába 1 — gondolja Ahmetünk s legott a dolog lényegére tér. Gázi Husszein pasa odaíiszkjaínak arany koszorújába gyémánt kellene, hova a földön aenki nem illik jobban Annuskánál. Csizmadia János atyai szivét elfogja a rémület, önkéntelenül felkapja a szijhasitó kést s bizonyára másvilágra megy 135*