Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - A népszámlálás lebonyolítása

94 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS szaéléseket követik el: „1. Igen sok helyütt megtörténik, hogy zsidó és görög katolikus vallású magyar anyanyelvűeket határozott magyar nemzetiségű vallomásuk ellenére más nemzetiségűnek írnak be. 2. Igen sok esetben a népszámláló biztosok nem a megszámláltak előtt töltik ki a nemzetiségi vallomást, hanem egyszerűen papírlapra jegyzik fel az adatokat és az ív kitöltése nélkül távoznak a megszámlált lakásából. 3. Igen sok esetben a megszámláltnak a biztos nem enged betekintést az összeírási ívbe. 4. Igen sok esetben a biztos presszióval akar valakit rábírni nemzetiségi vallomásának megváltoztatására." Törköly József felhívása azonban arra is figyelmeztette a magyar lakosságot, hogy e négy csoportban felsorolt visszaéléseken kívül még sokfajta egyéb törvénysértésről is érkeznek jelentések. „Egyetemes nemzeti érdek parancsolja, hogy egyetlen magyar lelket se engedjünk elveszni" — szögezte le felhívásában Törköly József. — „Mindenki, akit sérelem ért, forduljon a községében vagy a közeli központban működő magyar politikai pártirodához, amely tanáccsal szolgál." A felhívás értelmében „minden egyes sérelmet és visszaélést reperálnunk, illetve megtorolnunk kell". Törköly József szerint „épp ezért mulaszthatatlan nemzeti kötelesség, hogy mindenki, akit sérelem ért, megkeresse a jogorvoslás útját". A felhívás a következő ígérettel zárult „A magyarság pártjainak törvényhozói minden egyes magyar anyanyelvű nemzettestvérünk érdekében meg fogják tenni azokat a szükséges lépéseket amelyek a magyarság érdekeinek megvédelmezése céljából szükségesek."

1 A megszámláltak nemzetiségi adatainak felvétele közben a számlálóbiztosok a kirívó visszaélések ezreit produkálták. A magyar pártok sajtója naponta újabb és újabb visszaélésekről számolhatott be. A magyarságra nehezedő nyomás azonban nem volt mindenütt egyforma intenzitású. „Vannak egyes városok, magyar vidékek, amelyekre különös súllyal nehezedik a népszámláló biztosok meg nem engedett és törvénybe ütköző terroija" — írta ezzel kapcsolatban a magyar pártok központi napilapja december 7-én, a népszámlálás hatodik napján. „Különösen azoknak a vidékeknek magyar lakossága szenved ez alatt a nyomás alatt, amely vidékek a szlovák—magyar nyelvhatár közelében vannak" — mutatott rá az említett lap. „Egész pontosan földrajzilag felrajzolhatók azok a területek, amelyeken különösen érvényesül ez a meg nem engedett befolyásolás, amelynek nyilvánvaló célja, hogy a szlovák—magyar nyelvhatárt a papiroson lejjebb szorítsa. Rendkívüli súllyal nehezedik a nyomás azokra a városokra, amelyeket az 1921. évi népszámlálás a veszedelmes zónába sorolt, így különösen Munkácsról és Kassáról érkeznek a leg-