Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - A népszámlálás lebonyolítása

A NÉPSZÁMLÁLÁS LEBONYOLÍTÁSA 95 kiáltóbb visszaélésekről jelentések" — mutatott rá a Prágai Magyar Hírlap népszámlálási beszámolója.

2 A Magyar Nemzeti Párt kassai irodája szünet nélkül jegyzőkönyvezte a kassai és környékbeli magyarok sérelmeit. Várnay Ernő körzeti titkár százszámra terjesztette be a sérelmekről szóló jegyzökönyveket a városi főjegyzői hivatalhoz, természetesen azok másolatát naponta elküldte Törköly József képviselőnek, a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága elnökének is.

3 Kassán mindjárt a népszámlálás kezdetén súlyos panaszok merültek fel a számlálóbiztosok eljárása ellen, mivel azok igen gyakran nem voltak hajlandóak magyarnak bejegyezni a magukat annak vallókat Az egyik biztos például nyíltan kijelentette az egyik kassai család előtt, hogy szerinte „aki Kassán született és kassai illetőségű, az nem lehet magyar".

4 A Kassa környéki falvak magyarságának statisztikai elsikkasztása is nagy buzgalommal folyt Több községből érkeztek hírek durva jogsértésekről. Abaújszinán például az ottani magyar lakosság nagy részét erőszakkal szlováknak írták be a számlálóbiztosok. December 5-én erre mintegy 60 abaújszinai családfő panasszal fordult a járási hivatalhoz, jogorvoslást követelve az önkényeskedő számlálóbiztosok eljárása ellen.

5 A vegyes lakosságú, de ekkor már szlovák többségű Zsebes község magyartalanítása pedig egyenesen párját ritkító erőszakos módon történt Az említett katolikus szlovák többségű községnek jelentős számú református magyar kisebbsége is volt A számlálóbiztos természetesen ezeket a református magyarokat is igyekezett volna szlovákoknak beírni, mivel azonban azok határozottan és hajthatatlanul kitartottak magyar nemzetiségük mellett, a biztos egyszerűen abbahagyta a református utcasor lakóinak számbavételét és elutazott a községből. Néhány nap múlva azonban csendőri kísérettel tért vissza. Karhatalmi asszisztenciával folytatta a gerinces református magyar családok összeírását, akiket minden tiltakozásuk ellenére szlovákoknak nyilvánított és olyanoknak is írt be. Hasonló módon jártak el a Kassától délre fekvő Bárca község református magyarjaival szemben is.

6 A Nagykaposi járásban is csúnya visszaélések történtek az ottani magyarság rovására. A számlálóbiztosok főleg a vegyes lakosságú és így kétnyelvű községeket igyekeztek „visszahódítani" a szlovákság számára. A legkirívóbb esetek Pályin községben fordultak elő. A számlálóbiztosok a pályini református magyarokat is sorra szlovák nemzetiségűeknek jegyezték be, az ellenszegülőket pedig a nagykaposi járási főnök idéztette be úgynevezett nemze-