Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Előszó (Gyurcsík Iván)
6 ELŐSZÓ még mielőtt forgalmazásba kerülhetett volna, így csak néhány példányt sikerült megmenteni. A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesületről szóló munkáját pedig Budapesten az Akadémiai Kiadó gondozásában jelentette meg 1982ben. A reményre az ad okot, hogy csaknem fél évszázad után jelenhet meg Csehszlovákiában az itt élő magyar nemzeti kisebbség történetének egy jelentős fejezetével, a magyarság létszámának változásával foglalkozó tudományos munka egy hazai szerző tollából, ideológiai és politikai kényszertől mentesen, a szabad szellem termékeként. A totalitarizmusok évtizedeinek talán legsúlyosabb öröksége a közép- és kelet-európai régiókban élő nemzetek, nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek közötti bizalmatlanság, tájékozatlanság, a hatalom által burkoltan vagy nyíltan szított ellenségeskedés, a problémák megoldása helyett azok elhallgatása. Érvényes ez Csehszlovákiára is, ahol a cseh és a szlovák nemzet történelmének ideologizálása, elferdítése, tendenciózus beállítása, történelmi tények, személyiségek elhallgatása károkat okozott e nemzetek önismeretében, egymáshoz való viszonyában, azonosságtudatában is. Mindez fokozottan érvényes a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség történetére, önismeretére, tudatára. „A csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség nemzetpszichológiai szempontból kétszeresen is skizofrén tudattal rendelkezik. Ennek gyökerei nem nyúlnak mélyebbre 1918-nál, illetve az 1918 előttre vonatkozó múlttudat teljes mértékben azonos az összmagyarság egységes nemzettudatával. E jelenség eredménye egy bizonyos vertikális tudathasadás. A cezúra itt a nagy történelmi sorsforduló 1918—1919-ben, tehát a nemzeti kisebbséggé válás ténye. Az azóta kialakult tudatunkra, önismeretünkre pedig a horizontális tudathasadás a jellemző, amely a nemzeti és állami hovatartozás különbözőségéből fakad. A felvidéki magyarság ugyanis továbbra is szerves része a Kárpátmedencében már több mint egy évezrede saját államisággal rendelkező, s itt mindig meghatározó történelmi és kulturális szerepet játszó magyar nemzetnek, egyúttal azonban az 1918-ban létrehozott Csehszlovákia fennhatósága alatt éli nemzeti kisebbségi életét. Tehát egyrészt az egyetemes magyar nemzeti közösségbe való tartozás, másrészt viszont a csehszlovák állami fennhatóság és állampolgárság az, amely meghatározója és formálója—olykor nyomorítója—nemzeti kisebbségünk magyar történelmi tudatának és nemzeti önismeretének" — állapította meg a szerző A csehszlovákiai magyarság önismeretkeresése és a jövő kilátásai címmel a Prágai Magyar Kulturális Központ szervezésében 1990. december 4-én megtartott előadásában.