Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása
A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 55 beírt nemzetiségi adat hitelességét, illetve a biztos által eszközölt módosítás helyénvalóságát magának a megszámláltnak is igazolnia kell aláírásával, s amennyiben a számlálóbiztos által beírt adatot a megszámlált sérelmesnek találta önmagára nézve, akkor a kérdés eldöntésében a felettes politikai hatóság illetékes. A gyakorlatban azonban csak ritkán fordult elő nyílt hivatalos tiltakozás a számlálóbiztosok eljárása ellen. Ha a számlálóbiztosok hellyel-közzel gyakoroltak is bizonyos enyhébb vagy erőteljesebb pressziót, illetve ha nem is mindig a megszámláltak által bemondott nemzetiségi adatot jegyezték be az összeírási ívbe, csak kevesen vették maguknak azt a bátorságot, hogy nyilvánosan is szóvá tegyék az őket ért sérelmet. A megszámláltak egy részének — főleg a vegyes nyelvterületek keverék és kétnyelvű lakossága között — valóban nem is volt határozott és kifejlett nemzetiségi öntudata. Az ilyen kettős kötődésű személyek többnyire fennakadás nélkül tudomásul vették a számlálóbiztosok esetleges nemzetiségmódosító intézkedéseit. A számlálóbiztosok visszaélései azonban helyenként mégiscsak kiváltották a sértett magyar lakosság nyílt tiltakozását. A magyarok egyes helységekben közjegyző előtt is jegyzőkönyveztették az őket ért sérelmeket. Említést érdemelnek e téren például a Komárom megyei Kolta községben történtek, ahol a visszaélések egész sorát jegyezték fel. A számlálóbiztosok eljárása ellen több koltai lakos is panaszt emelt. Bartek Pálné panaszos 1921. február 18-án Bazsó Kornél közjegyző előtt például előadta, hogy bár ő magyarnak vallotta magát, a számlálóbiztos mind őt, mind gyermekeit szlovákoknak jegyezte be. 2 4 Egy másik panaszos, Turcsányi Andrásné azt tette szóvá, hogy a nála járt számlálóbiztos, mivel ő magyarnak vallotta magát, a kérdőív nemzetiségi rovatát nem volt hajlandó kitölteni. 25 A Gajdosik Mária panaszáról felvett jegyzőkönyvben többek között a következő áll: „A népszámláló biztosnak úgy magamat, mint kiskorú testvéreimet magyar nemzetiségűnek vallottam be, de a biztos mindennek dacára tót nemzetiségűnek írt be bennünket... A biztos... mivel én tótul beszéltem vele, írt mindannyiunkat tótnak, dacára annak, hogy én határozottan kívántam, hogy magyar nemzetiségűnek írjon be bennünket, mert beszélünk ugyan tótul, de magyar anyanyelvűek vagyunk." 2 6 Kollár József panaszának pedig az a lényege, hogy a számlálóbiztos először ugyan beírta őt magyarnak, de aztán önhatalmúlag módosította ezt a bejegyzést. A zsidó vallású Gartenbaum Józsefet sem volt hajlandó a számlálóbiztos magyar nemzetiségűnek bejegyezni. „A biztos azon kérdésére, hogy mi a nemzetiségem — olvasható a sértett panaszáról felveit jegyzőkönyvben —, azt feleltem, hogy magyar, a biztos
