Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása
56 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS ennek dacára zsidó nemzetiségűnek írt be azért, mert zsidó vallású vagyok. Ez rám nézve sérelmes, mert lehet a vallásom zsidó, de az anyanyelvem magyar, tehát a nemzetiségem is magyar." 2 7 Az említetteken kívül még több koltai magyar is panaszt emelt a községükben ténykedő számlálóbiztosok ellen. Mányi Gyula, Vajda Lajos és Szkladáni Franciska panaszosok egybehangzóan bizonyították, hogy a biztosok különböző praktikákkal, rábeszéléssel vagy fenyegetéssel igyekeztek rávenni őket arra, hogy ne magyaroknak, hanem szlovák nemzetiségűeknek jelentkezzenek. „Maguk tudnak tótul is, mért félnek úgy azoktól a tótoktól, ez úgyis Cseh-Szlovenszkó lesz, ide tót tisztviselők jönnek, a magyar papot, kántort, tanítót, jegyzőt kidobjuk" — ilyen, s ehhez hasonló „érvekkel" agitáltak a koltai számlálóbiztosok a község minél hatékonyabb statisztikai magyartalanítása érdekében. 2 8 A koltai népszámlálási visszaélések oly méreteket öltöttek, hogy azok ellen a község képviselő-testülete is jónak látta haladéktalanul szót emelni. A testület 1921. február 18-án tartott rendkívüli ülése határozatban tiltakozott a számlálóbiztosok eljárása ellen, és új adatfelvétel elrendelését kérte új biztosok közreműködésével. „A népszámlálás megkezdése óta folytonos a panasz a községházán az összeíró biztosok működése ellen, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy községünknek tótul is beszélő, de túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosságát szlovák nemzetiségűnek írhassák be" — szögezte le tiltakozásában Kolta község képviselő-testülete. „Többek közt egyenesen a magyarságot sértő kifejezéseket tesznek, egyszóval korteskednek, hogy aki szlovákul tud, szlováknak írassa magát. Több községi lakos panasza jegy-zőkönyvbe vétetett, de egyébként is nagyon sok a panasz az összeírók működése ellen." A koltaiaknak az volt a kérésük, hogy a felettes politikai hatóság indítson vizsgálatot a községben működő népszámlálási biztosok és revizor ellen, eddigi ténykedésüket nyilvánítsa semmisnek, illetve Koltán ismételje meg a népszámlálást, hogy ezáltal „a lakosság felizgatott kedélye 29 helyreigazíttassék." A felettes politikai hatóság azonban a koltai lakosok és a községi képviselő-testület panaszát figyelmen kívül hagyta. Ilyen körülmények között az 1910. évi népszámláláskor még 69,2 százalékos magyar többségű községben, amelyben az 1919. augusztusában megtartott szlovákiai népösszeírás is 78,2 százalékos magyar többséget mutatott ki, sikerült a magyarság arányát 46,5 százalékra csökkenteni, a „csehszlovák" elemét pedig fölemelni 47,0 százalékra. 3 0
