Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása
54 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS a kisebbségnek, amely nemzetiségi jogainak érvényesítését kívánja" — figyelmeztette a népszámlálással foglalkozó cikksorozatában olvasóit a Kassai Napló. 2 1 A magyar lapok a magyarság nemzeti öntudatának fokozására is gondot fordítottak. A pozsonyi Magyar Újság mindenekelőtt érzelmileg próbált hatni olvasóira, amikor nemzetiségük mellett való állhatatos és rendíthetetlen kiállásra buzdította őket. „Néhány huszonnégy óia választ el már csak bennünket attól a naptól, amikor a népszámlálási íven is hitet kell tennünk magyarságunkról, rendíthetetlen ragaszkodásunkról a magyar múlthoz, a magyar kultúra kincsesházához, a magyar fájdalomhoz, a magyar jövőhöz" — fordult 1921. február 11-i vezércikkében figyelmeztetőleg és biztatólag olvasóihoz a pozsonyi Magyar Újság. „Február 16-án válaszolnunk kell arra a kérdésre: magyar nemzetiségűek vagyunk-e vagy sem, megtagadjuk-e fajtánkat, véreinket, eltántorodunk-e balsors sújtotta testvéreinktől vagy sem, elpártolunk-e a vergődő magyar öntudattól, hűtlenül magára hagyjuk-e a gyászba öltözött, sápadtarcú, könnyes szemű magyar Reményt? Február 16-án eldől, több-e a szlovenszkói magyarságban a faji büszkeség és férfias jellemszilárdság, mint az opportunitás, a haszonlesés és a gyáva meghátrálás. Eldől, hogy többre becsüljük-e azt a nyelvet, amelyre édesanyánk két csók, két sóhaj között tanított, annál a szónál, amely ma kacér mosollyal ígér barátságot, jó bánásmódot, testvéri együttérzést, sírig tartó hűséget. Meglátjuk, február 16-án ki adja el egy tál krumpliért az anyai örökséget..." — utalt a lap némileg aktualizált stilizálással a közismert ótestamentumi történetre. 2 2 * * * A népszámlálás lebonyolítása és a számlálóbiztosok eljárása — főleg a volt magyar területeken: Szlovákiában és Kárpátalján — különböző torzításokkal és visszaélésekkel volt terhes. Az 1921. február 16-án elkezdődött munka leginkább sérelmezett mozzanata — amint az várható is volt — a nemzetiségi adatok felvételének gyakorlata volt. A számlálóbiztosok eljárása nem minden esetben volt korrekt, és így tömegesen történtek visszaélések a magyarság rovására. A számlálóbiztosok önkényes eljárásának lehetőségét az is növelte, hogy míg a cseh országrészekben a számlálóíveket maga a megszámlált lakosság tölthette ki, addig Szlovákiában és Kárpátalján az összeírási ívek kitöltésére csakis a számlálóbiztosok voltak jogosultak. 2 3 így tehát a megszámláltak nemzetiségi adatait is a bemondott adatok fölülvizsgálására feljogosított számlálóbiztosok írták be az ún. összeírási ívekbe. Igaz ugyan, hogy az idézett 592. sz. kormányrendelet 20. paragrafusa azt is előírta, hogy a számlálóbiztosok által
