Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása
A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 53 statisztikusoknak tehát — Horáček szerint — Csehszlovákia nemzetiségi összetételét a lakosság anyanyelvi megoszlása alapján kell megállapítaniuk. 9 Dobroslav Krejčí elmélete a nemzetiség, illetve anyanyelv felvételezésével kapcsolatban már teljes egészében eltért a Boháč, illetve Horáček által képviselt állásponttól. Szerinte helytelen lenne csupán az anyanyelvet venni alapul, s aszerint állapítani meg a lakosság nemzetiségi hovatartozását. A megszámláltaktól —javasolta Krejčí — egyenesen és nyíltan meg kell kérdezni, melyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, s vallomásukat fenntartás nélkül el kell fogadni, függetlenül azok anyanyelvétől. Csupán azoknál az egyéneknél kell a nemzetiség eldöntésénél figyelembe venni a nyelvi hovatartozást, akik nem képesek egyöntetűen eldönteni nemzetiségi hovatartozásukat, tehát akiknek nincs kifejlett nemzeti öntudatuk. 2 0 * * * A csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatfelvétele tehát komoly politikai jelentőséggel is bírt. Közismert, hogy az 1920. február 29-én elfogadott 122/1920. sz. tc., az ún. nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek számára csak abban az esetben és ott biztosította a nyelvhasználati jogokat, amennyiben az illető bírósági járás területén számuk elérte a 20 százalékos arányt. Paradox ugyan, hogy amíg az alkotmánytörvénynek minősülő nyelvtörvény kimondottan nyelvi kisebbségekről beszélt, a népszámlálási törvény végrehajtási utasítását tartalmazó kormányrendelet ennek ellenére mégis a nemzetiség közvetlen felvételezését írta elő. A felvidéki magyarság vezetői kellőképpen tudatosították a lebonyolításra kerülő népszámlálás politikai jelentőségét, illetve annak kihatását a nemzeti kisebbségek, így a csehszlovákiai magyarság nyelvi jogaira. Ezzel a ténnyel minden politikailag képzettebb felvidéki magyar tisztában volt. A magyar pártok lapjai is többször felhívták a magyai lakosság figyelmét a népszámlálás nemzetiségi eredményeinek komoly kihatásaira. „A február tizenhatodiki népszámlálás — írta néhány nappal a nagy nemzetiségi erőpróba előtt a Kassai Napló — a szlovenszkói magyarsag életében sorsdöntő jelentőségű. Ennek 'az alapján hivatalos kimutatások fogják rögzíteni ország-világ előtt a köztáríaság nemzetiségeinek számbeli /iszonyait. Ha a népszámlálás eredményei a bhető legkedvezőbbek is volnának, akkor is az összes népesség, sőt Szlo\enszkó lakosságához viszonyítva, nemzetiségi kisebbség leszünk. De reánk i.ézve egyáltalán nem közömbös, hogy milyen le;.z a magyarság percentuális lián y száma. A békeszerződésnek a nemzetiségi kisebbségekre vonatko/ó hat írozmányai bizonyos percentuális határt írnak elő, melyet el kell érnie annak
