Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A változó határok,helyben maradt népesség
118 VÁLTOZÓ HATÁROK, HELYBEN MARADT NÉPESSÉG 118 Számlálóbiztosi teendőkkel csakis a visszacsatolt területen élő felvidéki lakosokat bíztak meg. 4 Az 1938 decemberében lebonyolított népösszeírás csupán a jelenlevő polgári népességre vonatkozott A katonaság és csendőrség ekkor még ezen a területen is az ország trianoni területéről verbuválódott, így azok esetleges számbavétele erősen torzította volna a visszatért területek népességének összetételét. A számlálásból azonban azok a felvidéki polgári személyek is kimaradtak, akik az összeírás eszmei időpontjában nem tartózkodtak a visszacsatolt területen. Ilyenek voltak például a csehszlovák hadseregből még le nem szerelt katonák, Pozsonyban vagy a cseh országrészekben tanuló diákok stb., illetve az összeírásból azok is kimaradtak, akik az adott időpontban valamilyen okból a trianoni területeken tartózkodtak. 5 Az összeírás után a végleges határrendezés következtében sor került még bizonyos határkorrekciókra, az összeírás végleges eredményében azonban már ezek az időközben beállt változások is benne foglaltattak. Először 1939. január 7-én módosult a Bécsben megállapított csehszlovák—magyar határ, amikor az eredetileg Csehszlovákiánál hagyott Jászóváralja helységet (Abaúj-Torna megye) Magyarországhoz csatolták. 6 1939. március 14-én újabb határmódosításokra került sor. Ekkor újabb 18 község és 2 községrész tért vissza Magyarországhoz, illetve 8 község Magyarországtól ismét visszakerült szlovák fennhatóság alá. Ezekben a községekben a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1939. március 24-e és 30-a között pótösszeírást hajtott végre, és a begyűjtött anyagot utólagosan bedolgozta az 1938 decemberében megejtett összeírás eredményeibe, illetve az újból elcsatolt 8 község adatait figyelmen kívül hagyta. 7 Az 1938 decemberében lebonyolított felvidéki népösszeírás egyik legjelentősebb, legnagyobb érdeklődéssel várt részlete a lakosság anyanyelvi hovatartozásának kérdése volt. A Felvidéken ugyanis — sem annak visszatért, sem annak továbbra is csehszlovák fennhatóság alatt maradó részein — 1910 óta nem mérték fel hitelt érdemlően a lakosság anyanyelvi megoszlását Köztudott hogy a csehszlovák népszámlálások alkalmával közvetlenül a megszámláltak nemzetiségi hovatartozását kérdezték a számlálóbiztosok. Amint arra már rámutattunk, garmadával történtek visszaélések a magyarság rovására, s így a csehszlovák népszámlálások nemzetiségi statisztikája módfelett torzította a valós helyzetet. Az 1938. decemberi népösszeírásnál természetesen — a korábbi magyar gyakorlattal összhangban — az anyanyelvi hovatartozás meghatározására
