Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok
EREDMÉNYEK ÉS TANULSÁGOK 113 zatból 2698-at megszerzett, tehát az összes szavazatnak több mint egynegyedét, és így Nyitra legerősebb politikai pártja lett. Az Egyesült Magyar Párt összesen 11 képviselőtestületi mandátumot szerzett az említett helyhatósági választásokon, az utána következő második legerősebb párt, a Hlinka-féle Szlovák Néppárt pedig csak 9-eL S természetesen még csak nem is mindegyik magyar választó adta szavazatát az Egyesült Magyar Pártra, mivel aránylag sok nyitrai magyar az agrárokat, a szociáldemokratákat, a kommunistákat stb. támogatta. 2 5 A jelenség és a felsorakoztatott adatok mindenesetre elgondolkodtatóak. E másodlagos statisztikai forrásoknak, természetesen, bizonyítási erejük nemzetiségi vonatkozásban nincs és nem is volt, mindazonáltal sok gondolkodó ember levonhatta belőlük — a múltban is, de azóta is — a kellő következtetéseket. Az ilyen árulkodó statisztikai kimutatások alapján ugyancsak megkérdőjelezhető a csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatrögzítésének hitelessége. » » * Végezetül hadd szögezzük le mintegy összegzésképpen, hogy a csehszlovákiai magyarság számának és számarányának ily nagymértékű redukálása egyöntetűen a csehszlovák asszimilációs politika — lett légyen az akár valóságos, akár csak látszólagos papirosasszimiláció — „eredményességét" bizonyította. A zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése, a „külföldiek" közé sorolt több ezer hontalan magyar leírása, a nemzetiségi adatfelvételnél oly sűrűn előforduló visszaélések megcáfolhatatlan bizonyítékai voltak a különféle statisztikai zsonglőiködésnek. Ennél sokkalta elszomorítóbb volt a ténylegesen is megnyilvánuló nyelvi és tudati áthasonulás folyamata. Az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások ürügyén hadd idézzük fel záróakkordként az utolsó ausztriai népszámlálás emlékét az impériumváltás előtti időkből. Az 1910. évi népszámlálás lebonyolításával és eredményével a cseh politikusok akkor igencsak elégedetlenek voltak, s nemtetszésüknek mindenütt, belföldön és külföldön egyaránt szabad folyást engedtek. Karel Kramář, a bécsi Birodalmi Gyűlés, a Reichsrat egyik cseh nemzetiségű képviselője — az impériumváltás után a Csehszlovák Köztársaság első miniszterelnöke — 1911. január 26-án a parlament költségvetési vitájában a következő elítélő szavakkal illette a csehek szempontjából sérelmesnek minősített népszámlálást: „Ma már világos, hogy a csehországi népszámlálás nem volt népszámlálás, hanem — s ezt szándékosan és megfontoltan mondom — egy nyilvános csalás. A mostani népszámlálás tapasztalatai szerint, amely nép-
