Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok

EREDMÉNYEK ÉS TANULSÁGOK 113 zatból 2698-at megszerzett, tehát az összes szavazatnak több mint egynegye­dét, és így Nyitra legerősebb politikai pártja lett. Az Egyesült Magyar Párt összesen 11 képviselőtestületi mandátumot szerzett az említett helyhatósági választásokon, az utána következő második legerősebb párt, a Hlinka-féle Szlovák Néppárt pedig csak 9-eL S természetesen még csak nem is mindegyik magyar választó adta szavazatát az Egyesült Magyar Pártra, mivel aránylag sok nyitrai magyar az agrárokat, a szociáldemokratákat, a kommunistákat stb. támogatta. 2 5 A jelenség és a felsorakoztatott adatok mindenesetre elgondol­kodtatóak. E másodlagos statisztikai forrásoknak, természetesen, bizonyítási erejük nemzetiségi vonatkozásban nincs és nem is volt, mindazonáltal sok gondol­kodó ember levonhatta belőlük — a múltban is, de azóta is — a kellő követ­keztetéseket. Az ilyen árulkodó statisztikai kimutatások alapján ugyancsak megkérdőjelezhető a csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatrögzítésének hitelessége. » » * Végezetül hadd szögezzük le mintegy összegzésképpen, hogy a csehszlovákiai magyarság számának és számarányának ily nagymértékű redukálása egyön­tetűen a csehszlovák asszimilációs politika — lett légyen az akár valóságos, akár csak látszólagos papirosasszimiláció — „eredményességét" bizonyította. A zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése, a „külföldiek" közé sorolt több ezer hontalan magyar leírása, a nemzetiségi adatfelvételnél oly sűrűn előforduló visszaélések megcáfolhatatlan bizonyítékai voltak a különféle statisztikai zsonglőiködésnek. Ennél sokkalta elszomorítóbb volt a ténylegesen is megnyil­vánuló nyelvi és tudati áthasonulás folyamata. Az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások ürügyén hadd idézzük fel záróakkordként az utolsó ausztriai népszámlálás emlékét az impériumvál­tás előtti időkből. Az 1910. évi népszámlálás lebonyolításával és eredményé­vel a cseh politikusok akkor igencsak elégedetlenek voltak, s nemtetszésüknek mindenütt, belföldön és külföldön egyaránt szabad folyást engedtek. Karel Kramář, a bécsi Birodalmi Gyűlés, a Reichsrat egyik cseh nemzetiségű kép­viselője — az impériumváltás után a Csehszlovák Köztársaság első minisz­terelnöke — 1911. január 26-án a parlament költségvetési vitájában a követ­kező elítélő szavakkal illette a csehek szempontjából sérelmesnek minősített népszámlálást: „Ma már világos, hogy a csehországi népszámlálás nem volt népszámlálás, hanem — s ezt szándékosan és megfontoltan mondom — egy nyilvános csalás. A mostani népszámlálás tapasztalatai szerint, amely nép-

Next

/
Thumbnails
Contents