Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

tudom, hova, talán többet nem ls látják egymást, úgy szétszórtak bennünket, öregségünkre rabszolgák lettünk, a nagyapa már 60 éves lesz, én meg 55, és most szolgálni kell másnak. A mieinktől megfosztottak, hideg házban vagyunk, olyan nagy, mint egy pajta, és sparhelt nincs benne, ebben a nagy télben hideg házban kell lenni, amihez én nem voltam szokva. Elhajtották még a vakokat ls, még a nagybetegeket ls, úgy voltunk a vagonban, mint a marhák, mikor vásárra viszik, úgy válogattak bennünket, mint a vásáron a marhákat, aki nem kellett, azt, nem tudom, vissza-e vitték vagy hova lettek a nagyvilágban. Még írhatnék sokat, de nem írok, mert felek, hogy a papír lángot vet. Isten veletek, tisztelünk mindnyájatokat, sokszor csókolunk. A nagyapa meg a Jóska most gépelnek. Isten veletek. 18 Jávorka Ferencné levele Csehországból Dátum, 1946. XII. 17. Kedves tanító néni, igen megörültünk levelének, de mikor tovább olvastuk, elfogott bennünket a sírás, nem tudtunk egymáshoz szólni, mindennap bosszant bennünket a helyzet, nem bírunk majd egy ebédet főzni, nem győzünk mindig arról beszélgetni, mi lesz velünk, szegény szüleim is írták, édes lányom, mi is belejutottunk ebbe a nehéz sorsba, melyen ti már átestetek, de mi azt a szép karácsonyt marhaszállító vagonban töltjük, sokszor igazán még sírni sem tudunk, úgy bánt az minket, a helyzet itt az, dolgozni kell halálig, nincs mentség, ha a nyelve térdig lóg valakinek, akkor is menni kell, de hát hisz úgyis tetszik tudni, félidős terhes vagyok, és trágyát hágyni szekerekre és 15 drb tehenet abrakolni, trágyázni, almolni, ami egy férfinak ls sok, uram nem akar engedni se, gazdánk Sáfárnak hívják, dühösen szakramonszkl k urvi magyarszki, ez már fáj, hát azért hoztak ide minket, megdögölni, mért csinálnak így velünk, erre föl: nem hívtak bennünket, mért jöttünk, képzelje ezt valaki, az élet tenger fenekén Jobb lenne, nem bánt senki ott minket, ah. Istenem, már az is elhagyott minket, most nem dolgozok, kényszerítenek bennün40