Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

kisebbségei (Budapest, 1941) címmel egy kellőképpen máig nem értékelt, elfogulatlan hangvételű, fontos tanulmánya is megjelent. 12. Jócsik Lajos: A gútori veszedelem Másolat. MKIA 1049/1990. A tizenöt Énekből, valamint Invokációból és Utóhangból álló, géppel írt mű eredeti példányát a szerzó több más dokumentummal együtt lakóházának kertjében egy befóttesüvegbe rejtve elásta, ám házkutatástól tartva itt sem érezte biztonságban, s további megőrzés végett 1950. augusztus 10-én barátjára, Szalatnai Rezsőre bízta. A Magyarságkutató Intézet Archívumába Szalatnai Rezsó lányának, Szalatnai Juditnak jóvoltából a mú fénymásolata került. Sem a mü megírásának idejére, sem körülményeire vonatkozóan nincsenek egyelőre közelebbi adataink. jezsuäa ármány űzte kt.. — utalás az ellenreformáció idejére, s a protestáns eszmék üldözésének legfőbb megtestesítőjére, a jezsuita rendre, melynek a 17. század elején Pázmány Péter volt a legjelentősebb magyar képviselője. Cuius regio — eius religio — akié a föld, annak a vallása követendő. Cuius natto — eíus dem regio — akié a nemzet, azé az ő vallása. JÓCSIK LAJOS (1910—1980) író, publicista. Érsekújvárott született, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar szellemi élet kiemelkedő alakja, a Sarló egyik vezetője. 1940 és 1942 kőzött Móricz Zsigmond oldalán a Kelet Népe szerkesztője Budapesten, 1945 és 1948 között országgyűlési képviselő és államtitkár. 1945től 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig előbb egy vállalat igazgatója volt, majd főmérnökként dolgozott. FŐBB MŰVEI: Érsekújvár (monográfia, Pozsony, 1938), Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete a húsz éves kisebbségben (tanulmányok, Budapest, 1939), Hazatérés, tájékozódás (tanulmányok, Budapest, 1942), Egy ország a csillagon (környezetvédelmi tanulmányok, Budapest, 1977). 155