Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

13. Munka Jenőné levele Dobosay Lászlóhoz MK1A 1003/1990. A levélíró Dobossy László nóvére volt, aki Zslgárdról küldözgette az otthoni helyzetről beszámoló leveleit öccsének, Párizsba. E leveleket, Így a kötetünkben szereplőket is — a családi utalásokra vonatkozó kihagyásokkal — Dobossy László a Két haza között című kötetének egyik Írásában, A tanú címmel már közzétette. A válogatásunkban szereplő két levelet ml azok eredetije alapján közöljük a Magyarországra telepítendők listáján... — a csehszlovák hatóságok által önkényes módon áttelepítésre kijelölt csehszlovákiai magyarok Jegyzékéről van szó. tanltunk a katakombákban... — ezen és válogatásunk egyéb utalásain kívül több adatunk ls van arra vonatkozóan, hogy bár a magyar nyelvű oktatást a hontalanság éveinek Csehszlovákiájában hivatalosan beszüntették és tiltották, az egykori magyar nemzetiségű tanítók, papok (1. a 26. szímú leveliinket) titokban, Illegális módon Dél-Szlovákia más részein is folytatták a tanulók anyanyelvi oktatását. DOBOSSY LÁSZLÓ (1910) egyetemi tanár, irodalomtörténész. Vágfarkasdon született, ám gyermekkorát Érsekújváron töltötte. A harmincas években a csehszlovákiai magyar szellemi élet és a Sarló egyik vezéralakja. A második világháború idején és az azt követő években Franciaországban élt, majd Budapesten telepedett le, ahol nyugdíjba vonulásáig az ELTE docense volt FŐBB MŰVEI: Cseh-magyar szótár III (Budapest 1960), Karel (Zapek (monográfia, Budapest 1961), Romain Rolland, az ember és az iró (monográfia, Budapest, 1961), Hasek (monográfia, Budapest 1963), A francia irodalom története (tanulmányok, Budapest 1963), A közép-európai ember (tanulmányok, Budapest 1973), Két haza között (tanulmányok, esszék, Budapest 1981), Előítéletek ellen (tanulmányok, esszék, Budapest 1985), Gondban, reményben azonosan (esszék, Budapest, 1989). 156