Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

ESTERHÁZY LUJZA (1899—1966) emlékiratíró, Esterházy János gróf nővére. Nyltraújlakon született. A két világháború között bekapcsolódott a szlovákiai magyar egyetemisták mozgalmaiba, a SZKIE (Szlovákiai Magyar Katolikus Ifjúsági Egyesület) leánytagozatát vezette Sc halkház Sárával. Visszaemlékezései A huszadik esztendő címei 1939- ben jelentek meg Budapesten. Szívek az ár ellen című memoárjából — mety a Népek ütközése — Közép-európai tapasztalatok alcímet viseli — eddig mindössze franciául látott napvilágot egy részlet 1961-ben Párizsban, Corns ajjrontés címmel. 9. Szőke István: Évforduló Menedék, 1946. Szóké István tulajdonában. A Menedék az érsekújvári fiatalok Szent György Kollégiumának gépiratos, mindössze néhány példányban megjelent kiadványa volt, melynek egy-egy száma az 1946-os, Illetve a rákövetkező esztendőben készült el. A Kollégium tanulmányaik folytatásában meggátolt csehszlovákiai magyar főiskolások és fiatalok érsekújvári munkaközössége volt. A kiadványt Szőke István bocsátotta rendelkezésünkre. SZÓKÉ ISTVÁN (1922) tanár, nyelvész, szerkesztő. Érsekújvárott született. Érettségiző diákként A népi gondolat sodrában (Érsekújvár, 1942) címmel Jelent meg tanulmánya. Egyetemi tanulmányai kényszerű megszakítása után szülővárosában megalapította a Szent György Kollégiumot és szerkesztette a Menedék című „ősszamizdatot". A Kollégium kiadásában elindított gépiratos füzetsorozatban önálló verseskötetet adott ki 1947-ben Gyászkörmenet címmel. Ezekben az esztendőkben egy ideig Prágában volt segédmunkás, majd 1947 és 1949 között Dr. Szabó Károly oldalán a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal munkatársaként dolgozott. 1949-ben települt át Magyarországra, ahol majd három évtizeden keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. Szerkesztette a Nyelvtudományi Intézet Közleményeit, részt vett a hétkötetes értelmező szótár munkálataiban, a Magyar Értelmező 152