Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

Kéziszótárnak főszerkesztője, a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvnek pedig szerkesztője volt. A nyolcvanas években Dr. Berecz Károllyal együtt részt vett Dr. Szabó Károly A mogyar-csehszlovák lakosságcsere története című háromkötetes, máig kéziratban levő dokumentumgyűjteményének összeállításában. Budapesten él. 10. Szabó Gyula: Kis vers Szabó Gyula: Betű. és forma (Pozsony, 1977). SZABÓ GYULA (1907—1972) festőművész. Budapesten született, ám gyermekkorát, s később élete nagy részét Losoncon élte le. Első kiállítását 1937-ben rendezte meg Pozsonyban. Festményei, grafikái a világnak szinte minden sarkába eljutottak, a csehszlovákiai magyar képzőművészet legjelentősebb és legnagyobb hatású, európai rangú alakja volt. Verselt a pozsonyi Madách Kiadó halála után öt évvel adta ki, a válogatásunkban szereplő opuszát ebből a kötetből vettük. 11, Forg&ch Géza: Válaszúton a magyar apák és a szlovák anyák fiai Másolat, MTAKMs 4261/36. A feltehetően nem közlésre szánt csupán afféle önmagával folytatott .beszélgetésként", egyszeri naplófeljegyzésként írt, s a szerző által „fogház-írásnak", „fogház-dokumentumnak" nevezett szöveg Forgách Géza 1946 szeptembere és 1947 áprilisa közti hat és fél hónapos vizsgálati fogsága idején keletkezett a kassal rendőrségi fogházban, ahol „legválságosabb óráiban, teljesen elhagyatva és abszolút magába szállva", titokban rótta apró papírszeletekre a gondolatait. Szabadulása után egy alkalommal felolvasta Gömöry Jánosnak, s miután annak elnyerte tetszését, legépelte és 1947. október 11-én elküldte Szalatnai Rezsőnek. 153