Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949
is. Prágáról nem is beszélve. Vigasztalásképpen (?) esetleg hozzátehetjük, hogy megint csak nem a saját hibánkból »veszítettünk utat«, hanem ama tébolyodott világvihar dinamikája következtében, amely egész nemzedékeket és nemzeteket és világrészeket kapcsol ki az öntevékenységből. (...) Igen, Jól mondtad legutóbb: egész életünkre terheltjei maradunk e sodró, népvándoroltató sorsnak. Segítség nincs! Nem lehet!" A felismerés, a fogalmazás pontos és tágabb összefüggésben, az egész csehszlovákiai magyarságra is érvényes: e „sodró, népvándoroltató" kor eseményei közvetlenül is mintegy két-háromszázezer, azaz minden másodikharmadik csehszlovákiai magyar sorsát érintették. A történteknek csupán halvány tükörképe az a demográfiai tény, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség az 1937. évi lélekszámát csak az ezredforduló utáni évtizedben érheti el üjra, s azt is csak optimális körülmények között. S ekkor még nem beszéltünk azokról a csehszlovákiai magyarság egészét átszövő és meghatározó önszemlélet!, önismereti és önazonosságtudati zavarokról, melyeknek gyökerei nagyrészt éppen ezekbe az esztendőkbe nyúlnak vissza. Elegendő, ha csupán a kultúra, szellemi és művészeti/irodalmi élet területén Jelentkező ön- és értékszemléleti, ön- és éntudati hiányosságokat vesszük szemügyre, melyek maradéktalan felsorolására itt most nincs mód. Figyelmünket csupán egyetlen területre, illetve, azzal kapcsolatban is csupán egyetlen rövid időszakra összpontosítjuk. A csehszlovákiai magyar irodalom tagolását Illetőleg ismeretes Fábry Zoltán nevezetes korszakolása, mely azt három fő — egy 1918-tól 1938-ig, egy 1938-tól 1948-ig és egy 1948-tól máig teijedő — szakaszra osztotta. Ennek a hosszú ideig általánosan elfogadott korszakolásnak a legfőbb hiányossága, hogy noha alapvető történelmi fordulópontokat Jelölt ki határkőként, a második szakasz meghatározásánál — a harmadik, általa „harmadvirágzásnak" nevezett szakasz kezdetét csupán 1948. december 15-re, az Új Szó megjelenésének napjára téve — egybemosta a fasiszta Szlovák Köztársaság Idejére eső és a második világháborút közvetlenül követő, történeti szempontból egymástól Jól elkülöníthető éveket. Csupán a hetvenes évek közepén indult el — elsősorban Koncsol László, s őt követve Fónod Zoltán nyomán — 134