Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Mi lesz velünk, magyarokkal?

nek, a cseheknek és a szlovákoknak egységes állama. Némi módo­sítást hozott az 1956, évi 33. számú alkotmány törvény, amely szerint a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik, hogy az egyenjo­gúság szellemében kedvező feltételeket biztosítson a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok gazdasági és kulturális fej­lődéséhez. Az ország alaptörvényét, az alkotmányt 1960-ban módosították. Az új alkotmánylevél 8^ I. cikkelye szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egyenjogú testvérnemzet (tehát már nem szláv), a csehek és a szlovákok egységes állama. S bár az új alkotmány további rendelkezései már elismerik a nemzetiségek létét, az említett cikkely mégsem tünteti fel őket egyenjogú tár­sadalmi tényezőkként. Továbbra is csupán a Szlovák Nemzeti Ta­nács kötelessége marad a magyar és az ukrán nemzetiségű állam­polgárok „általános" fejlődésének biztosítása. Számunkra fontos rendelkezést tartalmaz az alkotmány 25. cik­kelye is, melynek alapján az államnak kell gondoskodnia a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű polgárok anyanyelvi oktatásá­nak és kulturális fejlődésének feltételeiről és eszközeiről. Ám a magyar kisebbség eddig nemigen élhetett alkotmány adta lehetőségeivel, mert ugyanakkor az említett államhatalmi szerv hatáskörét igencsak megnyirbálták. A magyarság életében így nagyobb változás nem is történt, annál inkább megszaporodtak a sérelmei. Ismeretes, hogy a nemzeti lét kiteljesüléséhez intézményekre van szükség, s ez mind a nemzetek, mind a nemzetiségek viszony­latában érvényes. A csehszlovákiai magyar nemzetiség azonban húsz éven keresztül nem szólhatott bele sorsa irányításába, hiszen még ma sincs saját államhatalmi és végrehajtó szerve. Eddig mindig csak róla, de nélküle határoztak. Mostanáig nemcsak hogy egyetlen magyar tudományos és kulturális intézményt nem léte­síthetett — melynek létrehozását pedig az alkotmány 25. cikkelye lehetővé teszi —, hanem még anyanyelvének használata sincs pub­8 0 A kéziratban „alkotmány" szerepelt, s nem „alkotmánylevél". A helyes fogalom: alkotmány. 79

Next

/
Thumbnails
Contents