Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Mi lesz velünk, magyarokkal?

likált jogszabállyal biztosítva. A fennen hangoztatott kétnyelvűség pedig szüntelen vita tárgya a magyarlakta vidékeken. Joggal sérelmezhetjük például, hogy a mai napig sem engedélyezték a községek és a városok magyar nevének használatát; Kassát és Pozsonyt még a bátrak is csak félve mernek mondani. Nincs, aki irányítaná a magyar iskolaügyet, a magyar könyv- és lapkiadás gyermekcipőben jár, s nincs intézet, ahol anyanyelvünket ápolhatnánk. A rádió magyar nyelvű adásai gyengék, a televízióról pedig jobb nem beszélni. A magyar lakosság többsége ezért Budapestet nézi és hallgatja, s így sokszor jobban tájékozott a magyarországi eseményekről, mint a hazaiakról. Egyenjogúságunknak még vitathatatlanul papírszaga van. Hiszen húsz éven keresztül egyetlen magyar nemzetiségű politikust sem tartottak alkalmasnak arra, hogy a kormány tagja legyen, s az alsóbb szintű állami szervekben is alig találkozunk velük. Magyar szakemberek elvétve töltenek be vezető állást az üzemekben és a vállalatoknál, a diplomáciai szolgálat pedig azt sem tudja, hogy létezünk. Mindezek ismeretében nehezen hihető, hogy mindez csupán a véletlen játéka. Lehetséges persze, hogy részünkről is történt mulasztás, hogy jobban is élhettünk volna alkotmány adta lehetőségeinkkel. Köztudott, hogy eddi-g csak a pártszervek foglalkoztak behatóbban a nemzetiségek ügyeivel, csakhogy a párthatározatok teljesítésének mikéntje és mértéke a nyilvánosság számára mindmáig titok maradt. Tavaly például a közép-szlovákiai kerületben az illetékes kerületi pártszerv megvitatott egy beszámolót a párt nemzetiségi politikájáról, a beszámoló tartalmából azonban alig szivárgott ki valami, csak a Rudé právo december 12-i számában látott belőle valami napvilágot. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, miért nem működik a történelmi hagyományoknak megfelelően Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mellett egy nemzetiségi osztály? A fenti tények alapján bízvást állíthatjuk, hogy a magyar nemzetiség problémáinak megoldása terén még csak „félmegoldásokról" sem beszélhetünk. A CSKP Központi Bizottsága viszont a globális megoldások híve, s ez a nemzetiségi ügyekre is vonatkozik. Értesülésem szerint a magyar nemzeti kisebbség nem ellenzi 80