Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - A konfiskáció
Azokra a mezőgazdasági ingatlanokra, amelyeket e dekrétum alapján konfiskáltak, az 1945. július 21-i 28. számú elnöki dekrétum 2. §~a szerint a cseh országrészekben csak cseh, szlovák vagy más szláv nemzet tagjai tarthattak igényt. 6 2 Egymással párhuzamosan tehát hasonló rendelkezések láttak napvilágot mind a cseh országrészekben, mind Szlovákiában. Mindezekre a konfiskációs intézkedésekre pedig az 1945. október 25-i 108. számú köztársasági elnöki dekrétum tette fel a koronát, amely már országos hatályú volt. A németek és a magyarok e jogszabály „segítségével" azt is elvesztették, amijük még megmaradt. Az ellenség vagyonának elkobzásáról és a Nemzeti Újjáépítési Alapról szóló elnöki dekrétum 1. §-a szerint térítés nélkül konfiskálni kellett — ha az még nem történt volna meg — a Csehszlovák Köztársaság javára mindazt az ingatlan és ingó vagyont, amely a német és a magyar megszállás tényleges megszűnésekor a Német Birodalom, a Magyar Királyság, közjogi személyek (a német és a magyar közjog szerint), a Német Nemzetiszocialista Párt, magyar politikai pártok és egyéb szervezetek, vállalatok, intézmények stb., valamint más német és magyar jogi személyek tulajdonában volt vagy még van; továbbá német és magyar nemzetiségű természetes személyek tulajdonában, azok kivételével, akik igazolják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, soha nem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, tevékenyen részt vettek annak felszabadításában, vagy üldöztetést szenvedtek a fasiszta önkény idején; s végül olyan természetes személyek r, M tulajdonában, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, önállósága, egysége, demokratikus köztársasági államformája, biztonsága és védelme ellen tevékenykedtek, akik más személyeket ilyen tevékenységre bujtogattak, vagy igyekeztek megtéveszteni, akik bármilyen módon szándékosan támogatták a német és a magyar megszállókat, akik a köztársaság fokozott veszélyeztetettsége idején ü~ Vö.: Sbírka zákonů a nafízení, 1945. évf., 14. rész, 47., 48. rész, 248.; 1947. évf., 16. rész, 203.; 78. rész, 843.; 1943. évf., 35. rész, 803. Az 1949. március 23-i 84/1949 Zb. számú törvény I. cikkelye szerint a rendelkezés így egészült ki: ... természetes és jogi személyek, továbbá megszűnt az 1. § 2. és 4. bekezdése. 63
