Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - A kényszerkitelepítés
összesen 11 764 család költözött át a cseh történelmi tartományokba, engedve az erőszaknak vagy önként, a hatóságok közreműködésével, esetleg tudtával. 4 5 A 88/1945 Sb. számú elnöki dekrétum 4. §-ának 2. bekezdése szerint embereket közhasznú munkára beosztani csak egyesztendei időtartamra lehetett, s ezt csupán 6 hónappal és csakis indokolt esetekben volt szabad meghosszabbítani. Az 1948. július 21-i 175. számú törvény I. cikkelye azonban lehetővé tette, hogy a hatóságok az eredeti egy esztendőt legföljebb kétszer egy-egy újabb esztendővel hosszabbíthassák meg. S az állami szervek éltek is ezzel a törvény adta lehetőséggel. Az akciót hivatalosan ,,munkaerő-toborzásnak" nevezték, ám amikor a fegyveres erők bevetésével, katonai teherautók segítségével többnyire fűtetlen marhavagonokban, tehervonatokon hurcoltak el embereket, egész családokat távoli vidékre ismeretlen rendeltetéssel, s ugyanakkor mint háborús bűnösöktől elkobozták minden ingó és ingatlan vagyonukat, a közvéleménynek senki nem tilthatja meg, hogy ezt az elhurcolást deportálásnak, kényszerkitelepítésnek nevezze. Bárminek tehát, csak nem „toborzásnak", mert ez az eredeti fogalom megcsúfolása lenne. Évek múlva egyre többen szöktek haza csehországi kényszermunkahelyükről, majd később egyeseket haza is bocsátottak. A deportáltak jelentős részének azonban megváltoztak a családi körülményei, vagy családi házukat konfiskálták, és az északi járásokból odatelepült szlovákoknak juttatták, nem térhettek vissza szülőföldjükre, ezért végleg Csehországban maradtak, ott telepedtek le családjukkal együtt. Megtanulták a nyelvet, gyermekeik már cseh iskolába jártak, ott alapítottak családot, s új hazájuk polgáraivá váltak. Az unokák többnyire már nem beszélik őseik nyelvét, s a cseh temetőkben egyre szaporodnak a magyar feliratú sírkeresztek .' ,f ! /l 5 Vö.: Archív ÜV KSS, fond Osídľovacieho úradu (idézi Juraj Zvara a Maďarská menšina na Slovensku po roku 1945 c. művében (Bratislava, 1969, 66). /,( i A „szökevényekről" így írt annak idején a Jó Barát c. hetilap: ... a munkára rendelt személyek közül néhányan megszegték munkakötelezettsé51
