Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A kényszerkitelepítés

Hogyan történhetett meg mindez, s mi történt valójában? Nemcsak papírra vetni, hanem még az eseményekre visszagondolni is iszonyatos. A következő sorokban megkísérlem legalább az akció legfontosabb mozzanatait föleleveníteni. A járási munkavédelmi hivatalok (úrady ochrany práce) főnökei üres nyomtatványokat láttak el kézjegyükkel, amelyek rubrikáiba a kijelölt személyek adatait a telepítési hivatalok alkalmazottai írták be, ők töltötték ki őket saját nyilvántartásuk szerint. Mondanom sem kell, hogy a 9619 családfőnek kikézbesített végzések ellen beadható fellebbezések halasztó hatályát kizárták, s az esetleges ellenszegülés esetére 100 000 koronáig terjedő pénzbüntetést vagy egy évig terjedő börtönbüntetést helyeztek kilátásba. A végzések kézbesítése után a kiszemelt községeket rajtaütésszerűén körülfogta a katonaság, a házak előtt katonai teherautók álltak meg, s a karhatalom segédletével marhavagonokba rakták a szerencsétlen embereket és családtagjaikat, karonülő csecsemőikkel együtt. A vasúti szerelvények egymás után hagyták el a magyarlakta vidékeket, s amerre csak elhaladtak, az emberek levett kalappal, könnyes szemmel, gyakran zokogva intettek búcsút mindazoknak, akiket a hatalom erőszakkal hurcolt el szülőföldjükről a messze idegenbe, a bizonytalanságba, sok esetben örökre. Ezzel azonban még nem ért véget a kitelepítettek kálváriája. A hatóságok tartós kitelepítéssel számoltak, erről tanúskodik az a tény is, hogy nemcsak egyedülálló személyeket, hanem egész családokat hurcoltak el, akár a rabszolgákat. Gyakran még piacra is vitték őket egy-egy dél-csehországi városkában, ahol, mint egykor a rabszolgapiacokon, a majorok gazdái megtapogatták a tenyerüket, hogy meggyőződjenek róla, kik alkalmasak közülük mezőgazdasági munkára. Összesen 41 640 magyart deportáltak így a cseh országrészekbe, a kilátástalan jövőtől rettegve azonban a magyarok önként is elhagyták falujukat, nemegyszer tömegesen. Ezrek igyekeztek átjutni a magyar határon, 2154 magyar család pedig Csehország felé indult útnak, hogy elszegődjék mezőgazdasági cselédnek. összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy Dél-Szlovákia 17 járásának 393 helységéből 44 129 családtagjával együtt 50