Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A reszlovakizáció

tehát, hogy az akciót összekapcsolták az állampolgárság megadásával, sőt meg is fenyegették a megjelenteket, hogy ha megmaradnak magyarnak, akkor konfiskálják a földjeiket, elkobozzák családi házukat, megvonják tőlük az élelmiszerjegyeket, sőt még szülőföldjüket is el kell hagyniuk. A reszlovakizációs bizottságok tevékenysége 1946. június 17-én kezdődött, és július l-jén ért véget. Ez alatt az idő alatt összesen 135 317 családfő írta alá a „kérvényt" 410 820 személy nevében, alázattal kérve, hogy szlovákká válhasson, s így megmentse magát és családját a létbizonytalanságtól még becsületének elvesztése árán is. S bár a bizottságok mindjárt melegében 84 141 személy kérelmét elutasították, a reszlovakizáltak száma így is elérte a 326 679 főt. Csakhogy a Központi Reszlovakizációs Bizottság tovább válogatott a kérvényekben még a következő esztendőben is, igyekezve érvényt szerezni eredeti elképzelésének, mely szerint nincs szükség a szlovák nemzet ily nagyszámú „eltévelyedett fiának*' a visszafogadására, s végül csak kb. 200 000 jelentkezőt fogadott vissza a szlovák nemzet kebelébe/'

2 Ez a szégyenteljes akció és a megfélemlítés azonban csak időleges sikerrel járt. Bizonyság erre az 1950. évi népszámlálás eredménye, amikor is Csehszlovákiában 367 733, Szlovákiában pedig 354 583 fő merte magát magyarnak vallani, s a következő, 1961-es népszámlálás, amely már 533 934, illetve 518 782 magyart muta4

1 A reszlovakizációs akció indoklásának szlovák nyelvű szövege: Chceme byt a aj budeme národným štátom Slovákov a Čechov. Do toho veľkého programu zapadá aj to, čo je už v prúde na celom Slovensku: reslovakizácia! Začíname akciu, v rámci ktorej má možnost každý človek, ktorý sa cíti byť pôvodom Slovák, aby sa dobrovoľne vyjadril, či chce byť Slovákom so všetkými následkami, alebo či chce zdielat osud ľudí bez štátneho občianstva (...) Aj to verím, že veľké tisíce pomaďarčených rodín si konečne vydýchnu. Vlejme do nich nádej, uspokojenie, vôľu k práci na svojom a pre seba. L.: Anton Granatier prednosta Osídľovacieho úradu: Reslovakizácia a jej zdôvodnenie. In: Almanch slobodného juhu. (Zostavil dr. Vladimír Kuna), Nitra, 1946, 327—328. 4

2 Vö.: Archív ľJV KSS, jond Osídľovacieho úradu (a számadatok megtalálhatók: Juraj Zvara: Maďarská menšina na Slovensku po roku 1945, Bratislava, 1969, 67—68). 47