Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - A reszlovakizáció
hirdette, hogy Csehszlovákiában az erőszakos elnemzetietlenítés bármilyen formája tilos. 3 9 A csehszlovák jogi szakirodalom egyébként erőszakos elnemzetietlenítésnek minősített minden olyan tevékenységet, amellyel valakit akarata ellenére arra kényszerítenek, hogy más nemzet tagjává váljék. E tevékenységnek többféle megnyilvánulását is elismerte, egyebek közt ide sorolt minden ilyen célú gazdasági és politikai jellegű akciót, a nemzetiségi iskolák megszüntetését, a vallási megfélemlítést stb. Nem tekintette viszont erőszakos elnemzetietlenítésnek valamely nemzeti kisebbség erőszakmentes propagandáját/' 0 De mi is történt valójában? A „visszaszlovákosítási" akciót mint a szlovákiai magyarság létszámának további csökkentésére irányuló ,,belső intézkedést" egy 1946 júniusában elfogadott kormányhatározat alapján indították el, amelyet a pozsonyi Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. június 17-én részletes utasításokkal egészített ki (20 000/I-IV/1-1946. számú hirdetmény). Ennek alapján alakították meg a reszlovakizációs bizottságokat, s kézbesítették ki az idézéseket. A családfők számára lehetővé tették, hogy a bizottság előtt tagadják meg nemzetiségüket, és családtagjaikkal együtt visszatérjenek „eredeti" nemzetiségükhöz — a szlovákhoz. Az akciót a következőképpen indokolták: A szlovákok és a csehek nemzeti állama akarunk lenni, s az is leszünk. Ebbe a hatalmas programba az is beletartozik, ami már egész Szlovákiában folyamatban van: a reszlovakizáció! Megkezdjük az akciót, amelynek keretében mindenkinek, aki úgy érzi, hogy származására nézve szlovák, lehetősége nyílik, hogy önként kinyilvánítsa, vajon szlovákká akar-e válni annak minden következményével együtt, vagy az állampolgárság nélküliek sorsában akar-e osztozni/ 1 1 Nem titok 3 0 A Csehszlovák Köztársaság alkotmánylevelének 134. §-a cseh nyelven: Jakýkoli způsob násilného odnárodňovaní je nedovolený. Nešetření této zásady může zákon prohlásiti za jednání trestné. Sbírka zákonů ..., 1920. évf., XXVI. rész, 267. /l 0 Vö.: Zdeněk Peška: Československá ústava a zákony s ní souvislé, I. svazek, Praha, 1935, 330—331. 46
