Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A reszlovakizáció

A magyar—csehszlovák tárgyalásokra október 9-én került sor Komáromban, ahol a magyar kormánynak immár az újonnan megalakult autonóm szlovák kormánnyal kellett tárgyalnia. A cseh— szlovák delegáció azzal fejezte ki tárgyalókészségét, hogy már október 9-én, az éjféltől számított 24 órán belül átadja a magyar hatóságoknak Sátoraljaújhely Szlovákia területén fekvő kisállomását, 36 órán belül pedig Ipolyságot. Ez meg is történt október 11-én. A tárgyalások tehát kedvezően indultak, de a két delegáció javaslatai közt fennálló különbségek miatt eredménytelenül végződtek. így ezután került sor az 1938. november 2-i bécsi döntésre, melynek eredményeként Szlovákia területéből 10 469 km

2-t, Kárpátalja területéből pedig 1458 km

2-t Magyarországhoz csatoltak összesen 195 876 házzal és 1 041 401 lakossal.

3

8 A fenti tények is bizonyítják, hogy a csehszlovákiai magyarságnak semmi beleszólása sem volt sorsának alakításába, ám azért, ami történt vele, néhány év múlva mégis rajta csattant az ostor. A RESZLOVAKIZÁCIÓ A prágai külügyminisztérium és a pozsonyi hivatalok szakértői a magyarság felszámolását célzó akcióik kitervelésekor teljesen irreális adatokból indultak ki: a magyarországi szlovákok háború utáni létszámát 540 000-re becsülték, s mindössze 600 000 csehszlovákiai magyart vettek számításba. Az is téves föltevésnek bizonyult, hogy ennek a 600 000 magyarnak a jelentős része nem más, mint elmagyarosított szlovák. így kerülhetett sor a visszaszlovákosítás érdekében az ún. reszlovakizációra. Mondanom sem kell, hogy ez volt Csehszlovákia történetének egyik legsovinisztább akciója, az elnemzetietlenítés állami szervek által támogatott és irányított ördögi módszere. Történt pedig mindez annak ellenére, hogy a Csehszlovák Köztársaság alkotmánylevelének utolsó, 134. paragrafusa akkor még hatályban volt, s fennen 3

8 L.: Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 114. kötet: Az 1930. évi népszámlálás. VI. rész. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei, Budapest, 1941, 238. 45