Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A család kedvence
kapjanak. A legjobb az lenne, ha valahová szolgálni mennének hamis papírokkal. Dávid ígérete megnyugtatta a szülőket, de mikor afelől érdeklődött, nem vihetné-e magával a kis hatesztendős Arankát, az anya határozott nemmel válaszolt. — Ami velünk történik — mondta —, történjen vele is. Sógornője szavaiból súlyos szemrehányás áradt felé, hogy a család nem tartott össze, és őket magukra hagyták. Dávid hallgatott, nem tudott erre mit válaszolni. Gyerekes családot lehetetlen volt elhelyezni, elrejteni pénz nélkül. Márpedig pénze nem volt. Amellett a legsúlyosabb az volt, hogy Laciék részéről sem volt meg a kezdeményezés. Amíg Náthámnak volt rá gondja, hogy az ágyneműjét ládába rákja és megszerezze a hamis papírokat, addig Laci meg a felesége egyszerűen összeroppant. A halált hordozták magukban, azt a nyomasztó súlyos halált, amelyre a fasizmus ítélte őket. Dávid nem is próbálta őket olcsó szavakkal vigasztalni, nem volt ereje hozzá. Átadott nekik egy kisebb összeg pénzt és menni készült. Elbúcsúztak. A hatéves Aranka szeme mozdulatlanul pihent rajta, Dávid úgy érezte, mintha üldözött őzike nézne rá... Még egyszer megkísérelte, hogy a gyereket megkapja. Tudta, hogy Vilma magához venné egy időre ... De az anya nem adta ... Dávidot a gyermek tekintete görcsösen fogva tartotta, nem bírt elmenni, elmozdulni... Ekkor Laci, legidősebb bátyja szó nélkül megölelte, a gyermek sápadt arcát nagy, kérges tenyerével letakarta, és szinte parancsolóan intett neki, hogy távozzon ... Dávid roskadozó léptekkel hagyta el a Vatikán-udvart. Tudta, érezte, hogy soha többé nem találkozik bátyjával és Arankával. Különösen Arankáért fájt a szíve, csodálkozó, ártatlan gyerektekintete szívbe markoló volt... Dávid úgy érezte, mintha ennek a tekintetnek hangja is lett volna, mintha azt kérdezte volna, mit titkoltok előttem? Mit követtem el, hogy olyan nagyon szomorúak vagytok, hiszen én jó vagyok, én mindent elkövetek, hogy meg legyetek velem elégedve. Miért néztek úgy rám, hogy mindig sírni lenne kedvem? '558
