Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

ebben a pokoli helyzetben. Alszanak-e vagy ébren virrasztanak valahol a pince dohos sötétjében, vagy egy padlás pókhálós homályában? A kimerültség jelei mutatkoztak rajta. Már órák óta utazott anélkül, hogy valakivel is egy szót váltott volna. Nem tudott, nem bírt egy embernél, egy tárgynál vagy tervnél megállapodni, mintha megsejtette volna, hogy az események az ő akaratától függetlenül zajlanak körülötte. Még a szerelme is szertefoszlott benne, nem maradt semmi egyéb utána, mint szégyen... Amikor a házmesternével vívott párbaj után elhagyta a Richter házaspárt, keserű csalódással távozott. Mintha megverték volna. Szégyellte a gondolatait, amelyek magukon viselték a hűtlenség minden jelét. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy ilyesmi egyáltalán befurakodhatott a szívébe, az agyába. Micsoda ember ő, micsoda jellem, ha ennyi aljasság van benne! Miért csodálkozik ezek után a fasisztákon, akik megrészegedtek a gyűlölettől? ... Lám, a kettősség, a Jő és a Rossz, ami az emberben van és amit kicsiny korától hordoz magában, mivé fejlődhetik, ha az ember csak a Rosszat táplálja. Egy kicsit úgy érezte magát, mint akinek a foga fáj, és ezért el szeretné hajítani az egész állkapcsát. Elment a kedve az öleléstől, a csóktól, még mielőtt valakit szerelemmel megölelt vagy megcsókolt volna. Fog-e valakit valaha szerelemmel szeretni?, merült fel benne a kérdés. De visszhangja nem támadt, mintha légüres térben hangzott volna el. Maga a kérdés is könynyelműségnek tetszett... Ilyen Időben hogy lehet egyáltalában efféle ostobaságokkal foglalkozni! Hisz égő, lobogó lángok fenyegetik mindazokat, akiket szeret. Már akkor, a vasúti fülkében érezte, hogy mindenről le kell mondania a fogadalomért, anyja megmentéséért. Mintha egy láthatatlan valaki titkos szerződést kötött volna vele, és ez lenne az ára anyja életben maradásának. A testvérei, a család és az egész világ már csak az anyján keresztül nyert értelmet. Mindazok az emberek, akiket szeretett, csak sejtjei, eleven testrészei lettek az anya fogalomnak, amely úgy uralkodott rajta, mint nap a földön. Minden gondolata ekörül 381