Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

Berlinben élt az utolsó évtizedben, amióta nem látták egymást. Csak véletlenül vetődött oda, mert munka nélkül volt. Mindössze két évig szabóskodott, majd az SA tagja lett. Itt aztán egyre komolyabb feladatokat kapott, végül pedig néhány hónapja ide küldték, mint az itteni viszonyokkal ismerős „szakembert". Ma Karmasin bizalmas munkatársai közé tartozik. Röviden ez volt mondanivalójának magva. Elbeszélése, természetesen, bűzlött az öndicsérettől, a sikerektől, eszébe sem jutott, hogy komolyabban érdeklődjék Richter élete felől... Mégis mikor meghallotta, hogy tovább szabóskodik, megbízta, hogy varrjon neki egy elegáns egyenruhát. így történt, hogy a házmesterné szeme láttára érkezett haza magas német pártfunkcionáriussal. Ennek az ismeretségnek előnye mellett azonban komoly hátránya is volt. Mialatt beszélgetett Richterrel, Dávid fültanűja volt olyan jelenetnek, amitől a hideg rázta. A házmesterné ugyanis feljött a lakásba, és fontoskodva letett Richterné elé egy kérvényt, amelyen már több név szerepelt, és kérte, hogy írja alá férje és a maga nevét. A kérvény nem tartalmazott sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a hivatalok költöztessék ki ebből az utcából a zsidókat. Richterné nem tartozott az ijedős asszonyok közé, de eleinte azzal próbálta elütni a dolgot, hogy férje nincs otthon, egyedül pedig nem szokott semmit aláírni. A házmesterné azonban nem volt tapintatos, és kijelentette, hogy Richter otthon van, a saját szemével látta hazajönni... őszintén szólva igazán meglepi, hogy német asszony létére hazudik. Dávid, aki a két asszony szópárbajának minden szavát hallotta a szobában, annyira megijedt, hogy belesápadt.' Richter azonban nyugodt maradt, telt arcára gúnyos mosoly rajzolódott. Richterné válasza nem késett soká. — Először is jegyezze meg — mondta fennhangon —, hogy nem német, hanem magyar asszony vagyok, és mint magyar asszony határozottan tiltakozom az ellen, hogy hazugnak nevezzen. Bevezethetném ugyan a szobába, és bebizonyíthatnám, hogy igazat mondok, de ezek után sem378