Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

úttal konyha is volt, és bútorai, a rozoga, fényezett szekrény, ágy és kredenc otthona jól ismert légkörét árasztotta — hirtelen, mint akinek reflektor gyűl az agyában, megértette azt a mély összefüggést, amely ezt a kedves, Szűz Máriá-s nénit és az üldözött, ősz szakállú zsidó bácsit az emberi méltóság közös nevezőjére hozta. Déltájban kezénél fogva vitte őt haza a néni, és a még mindig lesben álló kölyköket úgy hessegette el, mint szemtelen verebeket. így szereztek szülei tudomást veszélyes kalandjáról, és jő ideig nem engedték ki egyedül az utcára. Hiába hivatkozott a bélyegekre és elmaradt keresetére, anyja hajthatatlan volt. A tavasz első hónapját tehát az otthon négy fala közt töltötte el. Rengeteget tanult és olvasott, ha pedig belefáradt a betűkbe, a kanárimadarak kalitkája elé ült, figyelte életüket, egyre újabb, értékes tapasztalatokkal gazdagította élénk gyerekképzeletét. Most már tisztában volt azzal a veszéllyel, amelyről akkor, azon a búcsúösszejövetelen szó volt, és amely nemcsak őt, hanem szüleit és az egész családot fenyegette, de hallgatott, úgy érezte, hogy illetlenség olyasmiről beszélni, amiről apja és anyja megfontolt szándékkal hallgat. Ám a kanárikkal való kapcsolata ezekben a hetekben őszinte barátsággá mélyült, a füttyök és trillák közepette gyakran siratta elnyomottságát, elvesztett szabadságát, amit ezek a német srácok elraboltak tőle. A kis kanárik, mintha megértették volna, abbahagyták nyugtalan ugrándozásaikat, és mint pihenő liliputi artisták, hirtelen megálltak a dróthintán, apró fejükkel némán bólogattak feléje, majd apró fényes szemükkel néhányat pislantottak, mintegy jelezve, hogy tökéletesen megértik panaszát, de sajnos, tehetetlenek, és noha igaz, hogy vegyes házastársak, nem rajtuk múlik, hogy ez így van. Ők legfeljebb annyit tehetnek érte, hogy hibátlanul eléneklik legszebb dalukat. És rázendítettek a dalra. Dávid meg volt győződve, hogy mindkettő énekel, holott csak a hím dalolt, de oly csodálatosan, változatos hangtrillákkal, mintha legalábbis tíz madártorokból csendült volna fel a dal. Gyakran, amikor 253