Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Első rész
fenyegető tudata egyaránt nyűtték az agyakat és a szíveket. Valaki ugyan még elmordult egy elnyújtott kuss!-t, de már ebben sem rejlett meggyőződés, csupán a minden alkalmat kihasználandó bóbiskolás jogának vitathatatlan leszögezése. — Pofa be! Itt most nem erről van szó — magyarázta az előbbi (hang fölényes nyugalommal. — Itt imost az a vizsgakérdés, mit csinálnak odaát a ruszkik? Vizsgázik Péter János harmadéves honvéd, civilben kutyapecér, frontszolgálat négy hónap, büntetve nem volt, kitüntetése nincs, felfogása nehéz. Eddig kétszer repült ki az altiszti iskolából. Első kérdésre felelete elégtelen. Nem vízért mennek. Miért mennek? — ezt kell megfejteni. Na, most pofázz! A 'körülöttük hasalok röhögtek, Péter János harmadéves honvéd, civilben kutyapecér, egy kavicsot hajított a háta mögé, aztán rosszkedvűen morogta: — Mit tudom én? A sebesültjeikért mennek. Vagy a halottaikért. 'Honnan tudjam — tette hozzá sunyin —, ha a hadapród űr sem tudja. Mondd meg te, ha tudod. — Hogyine. Hogy elszaladj vele a 'hadosztály-parancsnokságra. Mintha te találtad volna ki. Abból nem eszel. Csecsekatona. A többiek ismét röhögtek, kezdtek belemenni a játékba. — Nem a halottakért mennek, hanem a halottak meg a sebesültek puskáiért. Meg a köpenyeikért — szólalt meg egy sebhelyes képű őrvezető. — Szűkiben vannak a felszerelésnek a testvérek. — Aha! És azért mennek most, mert most jobban ráérnek. Éjszaka, sötétben már késő lenne, mi? öt rossz, őrvezető úr. Leszedni a csillagokat. A bádog maradhat — intett az őrvezető sebesülési érmére —, találj ki jobbat, testvér. — Ezzel ne kezdj ki, Jani — szólt oda valaki az őrvezetőnek —, ez tiszti iskolát is végzett. Talán már ezredes is volt. Csak lefokozták, mert hogy, izé — Tivadarra sandított —, meghergelte a tábornok úr húgát. Azt a kancsal vénlányt, aki kantinosné volt Krakkóban, tudod ... — Nem azért fokoztak le, te borjú. Azért fokoztak le, mert behajítottam a szakácsot a kondérba. Olyanforma tinó lehetett, mint te. Csak a mundérja volt még mocskosabb. 88