Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Első rész
bészeken kívül magában foglalta mindazon egyedeket, akik valamely okból kifolyólag összeütközésbe kerültek a fennálló társadalmi renddel, vagy kihívó vállrándítással fölébe helyezkedtek annak. A ballok önmagukban egyesítették a törvényen kívül álló, nagy öklű inasgyerekek, valamint a kóbor lovagok, könnyed kalandorok, álarcos szegénylegények, Kari May-féle rézbőrű indiánok és a pusztázó szilajbetyárok összes, kiforratlan jellemvonásait. Tivadar ezért nem is gyűlölte a ballokat (holott a tisztán körvonalazott rosszat igenis .megvetette), hanem bizonyos bizsergő tisztelettel és hódoló rokonszenvvel gondolt rájuk. Azonban múltaik az évek, és a múló évek változó szemléletével megváltozott Tivadar képzeletében a ballok társadalma is. Még mindig ők voltak azok, akiknek nem kellett fagylaltért kunyerálniuk, hanem magabiztos mozdulattal lökték oda a török vagy olasz fagyialtos kiskocsijára az ötven filléreket, ők voltak azok, akiket nem vittek vasárnap délután színielőadásra, ezzel szemben napestig szabadon rúghatták a rongylabdát a gyakorlótéren, ők voltak azok, akiknek nem hozott karácsonyra a Jézuska légpuskát, ezzel szemben maguk fabrikálta gumipuskával lődözhettek a varjakra a ligetben .meg a színház előtt, de iközben már ők voltak azok is, akik Tivadar gyermekkorának valóságálmaiban olykor magasra emelt fokossal rohantak elő a Mária utca felől, vagy lóháton rohamozták meg a Benedek utcai zöld kaput, vagy fekete selyemálarcban lopakodtak be a háztetőn keresztül, hogy kilessék, merre van a kétkerekű kis kerékpár elrejtve. Volt úgy is, hogy a ballok cowboyruhát öltöttek, és apát akarták magukkal szöMetni, kisapit, akinek már megint eljárt a szája valahol, és úgy nyilatkozott, hogy a (kultuszminiszter hülye és hülye ősök utóda. A ballok tehát mindig és minden formájukban hatalmasak és félelmetesek voltak. Ezért vált Tivadar gyermekkorának egyre visszatérő, szívdobogtató kérdésévé: Mi lesz, ha egyszer majd eljönnek a ballok? Ezek a ballok azonban ott az erdőszélén nem voltak sem hatalmasak, sem félelmetesek; itávcsővel elég jóil iki lehetett venni, hogy sápadtak, gyulladt szeműek, és vásott katonakö86
