Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

gyermekkorában. Jánoska révén jutott hozzájuk serdületlenebb éveiben, mikor még romlatlan volt, és szó szerint vette a nagyok kinyilátkoztatásait. Jánoska a szomszéd házban lakott, sápadt és feltűnően csendes kisfiú volt. Jánoska jobb kisfiú, mint te vagy! — mondták a nagyok, és Tivadar ezt el is hitte nekik. Jánoska jobb kisfiú, mint te vagy! — megfellebbezhetetlen ítélet volt ez, amely Tivadar gyermekagyában ködös tépelődések következményeként egyszerű megállapításba torkollott: Ha Jánoska jobb, akkor én bal vagyok — döntötte el egy fáradt nyári alkonyatkor, a verandán (kucorogva végérvényesen a ikérdést, a nagyok őszinte csodálkozására és mosolyba döbbent helyeslésére. A hallok fogalma ezzel testet öltött és ténnyé vált, akárcsak Jánoska teljes értékű jógyereksége, Jánoskáé, aki sohasem dobálta szét a játékait, sohasem használt illetlen szavakat, nem maszatolta össze magát, példás rendben tartotta a képeskönyveit, és mindig engedelmeskedett anyukájának. Igaz, hogy Jánoskának gyönge volt a szíve, és ezt ő is tudta. Most már nem játszom tovább, jelentette ki néha játék közben váratlanul, és ünnepélyes komolysággal tette hozzá: Árt a szívemnek. Sokáig úgy képzelte, Jánoskát otthon üveg alatt tartják, mint valami ritka aranyhalat, kis csillogó medencében, de egyszer alkalma volt Jánoskát bilin megpillantania (szép, sugaras délután volt aznap, és Jánoska a szabadban, rácsos erkélyükön ülve élvezte a derűs délután és a szép, fehér bili meghitt hangulatát), és akkor támadt az a gyanúja, hogy talán Jánoska is csak olyan kisfiú, mint a többi. Viszont azt el kellett ismernie, hogy úgy bilin ülni, ahogyan Jánoska tud, senki sem lenne képes. Legkevésbé a ballok. A hallóknak talán még bilijük sincs. Nem, a ballok egy másik világhoz tartoznak, olyan világba, amely előtte is csak sötét pillanatokban nyitotta meg vészjósló kapuit. A ballok nevét hosszan, két 1-lel kellett kiejteni, mintegy hangsúlyozásul, mennyire ballok a ballok. A ballok társadalma egyébként nem volt állandó és egységes közösség. Szeplős képű és fütyörésző kis utcai csi85