Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Harmadik rész

Már a második ősz volt, amelyet idegenben töltött. De ez az ősz nem (hasonlított a hazai, lucskos, háztetőket ostrom­ló, lombokat sirató októberekhez, itt még felöltő nélkül jár­tak az emberek, és a szálloda gondosan ápollt parkjában duzzadó kelyhű, nehéz illatú, égű szirmú virágok virítottak. A korláthoz lépett, rákönyökölt. A folyót nézte, amely szőkén és halványan hömpölygött tova a szálloda lábánál, a távoli bárkák színes vitorláiban gyönyörködött, amelyek úgy lepték el a folyót, akár a gondtalan, tarka pillangók, a tenger felett szálldosó, messzi, könnyű párákat figyelte, és táguló tüdővel szívta magába a békét és a nyugalmat. Aztán az órájára pillantott: ha el akarják érni a hajót, lassan indulniuk kellene. Kár lenne lekésniük, szép kirándulás­nak ígérkezik. Sétahajó. (A sétahajóról ír majd a rokonai­nak. Megírja, ihogy megnősül. Ilyen egyszerűen. Ez is re­mek. Otthon most meghívókat kellene nyomtatnia: Dr. Sze­lényi László és neje ... Brr ... Azt is megírja, hogy ne küldjenek több pénzt, abból, amennyit mostanáig küldtek, egy fél évig bőségesen megélnek. Itt most magas a dollár árfolyama. Közben állást keres. Folyékonyan beszéli a nyelvet, nem lesz nehéz... Megnősül. A rokonai örülni fognak. Bár — elvált asszony, tizenegy éves kisfiú, ki tudja. Mindegy.) Űjra az órájára pillantott, de akkor már hallotta is a •háta mögött az aszony elegáns, hihetetlenül magas sarkú cipőjének a kopogását. Megfordult, a két karját kitárva sie­tett eléje. Az asszony kicsit bánatosnak látszott, de az első pilla­natban nem is vette észre, olyan gyönyörű volt. Platinasző­ke haja szinte olvadni látszott a napfényben, mint az izzó fém, a teste karcsú, mégis lágyan telt vonalai vágyódó me­lódiák édes ritmusát varázsolták a léptei elé. — Kedves — mondta, mikor kibontakozott az ölelésből —, nem mehetünk sétahajózni. Gabika beteg. 'Riszál a torka. Halványan elmosolyodott; ez a kisfiúra vallott: szerette kiforgatni a szavakat, különös találékonyságra tett szert ezen a téren, a jólétben nevelkedett gyerek kiegyensúlyo­zott humorérzéke villant ki az ötletei mögül. 515

Next

/
Thumbnails
Contents