Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Második rész

Vagy mondja el azt, hogy miután már végleg letett ar­ról, hogy fellelje a szép ezredesné nyomát, tegnap dél­után véletlenül nekiszaladt az utcán az asszony lovagjá­nak, akit haladéktalanul meginterjúvolt a méltóságos asszony tervei és jelenlegi tartózkodási helye felől. A lo­vag gunyorosan válaszolt, szóváltás kerekedett, amely so­rán a lovag csípős hetykeséggel kétségbe vonta, hogy egy épkézláb katonatisztnek ezekben a nehéz órákban ne vol­na más gondja, mint szenilis alezredesek fiatal felesége után futkosni. A szóváltásra csődület támadt, majd egy idő­közben odacsörtető, féleszű őrnagy igazoltatta Tivadart, és felírta a nevét meg a beosztását. Eközben csöppet sem titkolta, hogy a legszívesebben azonnal bekísértetné, rész­ben a polgári lakosság oktalan inzultálása, részben dezertá­lásra valló körülmények erős gyanúja miatt e nehéz napok­ban. Mire Tivadar az iránt érdeklődött, vajon az őrnagy úr miért nem tartózkodik e nehéz napokban a fronton, és hogy egyáltalán volt-e már valaha is ott? Mire az őrnagy meg­ragadta a karját, hogy azon nyomban magával cipelje a legközelebbi laktanyaőrségre, és a további bonyodalmak­nak csak egy éppen kapóra jött, gyors és veszélyesnek ígér­kező légiriadó vetett gátat. Vagy azzal dicsekedjék, hogy ma délelőtt, miközben Judit az ingeket és nadrágokat varrta a Merkúrban, Tivadar egy cukrászdából kijövet (katonáknak nem kellett sorba áll­niuk a szaharinnal édesített, szomorú süteményekért, s Ti­vadar krémessel akarta meglepni Juditot) nem tisztelgett egy isten tudja, milyen egyenruhában feszítő, isten tudja, milyen rangot viselő nyilas karhatalmi tisztnek, aki ezért szintén igazoltatta, s akárcsak a féleszű őrnagy, szintén fel­írta az összes adatait. Eközben ugyancsak szigorú követ­kezetességgel megtudakolta, miért nem tartózkodik Tivadar (e nehéz napákban) a csapattesténél, és egyáltalán hogyan képzeli a további katonáskodást. Mire Tivadar ... ó, nem, Pestből elég volt. Juditnak itt imit sem segíthet, legfeljebb magával együtt lebuktathatja. Az utolsó estét Pachotáék lakásán töltötte. A fogadtatás 401

Next

/
Thumbnails
Contents