Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Második rész
Vagy mondja el azt, hogy miután már végleg letett arról, hogy fellelje a szép ezredesné nyomát, tegnap délután véletlenül nekiszaladt az utcán az asszony lovagjának, akit haladéktalanul meginterjúvolt a méltóságos asszony tervei és jelenlegi tartózkodási helye felől. A lovag gunyorosan válaszolt, szóváltás kerekedett, amely során a lovag csípős hetykeséggel kétségbe vonta, hogy egy épkézláb katonatisztnek ezekben a nehéz órákban ne volna más gondja, mint szenilis alezredesek fiatal felesége után futkosni. A szóváltásra csődület támadt, majd egy időközben odacsörtető, féleszű őrnagy igazoltatta Tivadart, és felírta a nevét meg a beosztását. Eközben csöppet sem titkolta, hogy a legszívesebben azonnal bekísértetné, részben a polgári lakosság oktalan inzultálása, részben dezertálásra valló körülmények erős gyanúja miatt e nehéz napokban. Mire Tivadar az iránt érdeklődött, vajon az őrnagy úr miért nem tartózkodik e nehéz napokban a fronton, és hogy egyáltalán volt-e már valaha is ott? Mire az őrnagy megragadta a karját, hogy azon nyomban magával cipelje a legközelebbi laktanyaőrségre, és a további bonyodalmaknak csak egy éppen kapóra jött, gyors és veszélyesnek ígérkező légiriadó vetett gátat. Vagy azzal dicsekedjék, hogy ma délelőtt, miközben Judit az ingeket és nadrágokat varrta a Merkúrban, Tivadar egy cukrászdából kijövet (katonáknak nem kellett sorba állniuk a szaharinnal édesített, szomorú süteményekért, s Tivadar krémessel akarta meglepni Juditot) nem tisztelgett egy isten tudja, milyen egyenruhában feszítő, isten tudja, milyen rangot viselő nyilas karhatalmi tisztnek, aki ezért szintén igazoltatta, s akárcsak a féleszű őrnagy, szintén felírta az összes adatait. Eközben ugyancsak szigorú következetességgel megtudakolta, miért nem tartózkodik Tivadar (e nehéz napákban) a csapattesténél, és egyáltalán hogyan képzeli a további katonáskodást. Mire Tivadar ... ó, nem, Pestből elég volt. Juditnak itt imit sem segíthet, legfeljebb magával együtt lebuktathatja. Az utolsó estét Pachotáék lakásán töltötte. A fogadtatás 401