Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Második rész

lóképpen makacs románokból, sok szitokkal és ugyanannyi rugdosással összeeszkábált munkatáborban. A „nemzetiségi" század (megalakítását úgyszólván vele kezdték meg. Alapító tag volt, főrészvényes, ha úgy tetszik. Tivadarral nyomban megismerkedésük első napján nagyon összebarátkoztak, annál inkább, mert Tivadarnak végtelenül megtetszettek a makacs román ízes „mordizomadtái", és húszpercnyi lendületes francia társalgás után ünnepélyesen csicskásává avatta a főhadnagyot, amivel valószínűleg a haditörvényszéktől mentette meg, mert Ion Balaj, egykori hivatásos főhadnagy, iaz utóbbi időben komolyan kezdett foglalkozni azzal a gondolattal, hogy megöli a szaikaszvezetőt. A szakaszvezető ugyanis, aki, mint erről már említés történt, egyedüli magyar volt a századnál, anyakönyvi lapja szerint „apai részről egy zsidó nagyszülővél" rendelkezett, s bár ő tagadta (majdnem olyan makacsul, mint ahogyan Io.n Balaj a Balázs Jánosságát), hogy ő az említett származási ügyben valaha is rendelkezett volna, mégis a nemzetiségi századhoz került, s míg hajdani önkéntestársai hadapródi ranggal hagyták el a tiszti iskolát, és azóta zászlósok és hadnagyok lettek, ő addig mellőztetése és kálváriája minden keservét a volt román főhadnagyon igyekezett megbosszulni, akit ismeretlen okokból halálosan gyűlölt és vérig hajszolt. Ion Balaj tehát beköltözködött Tivadar szobájába, ahol esténként remekbe szabott francia nyelvű konverzációkat folytattak, amit rendszerint a franciául 'összehasonlíthatatlanul jobban beszélő makacs román derűs fölkiáltása szakított meg: — Mordizomadta! Mar megint mondtál egy nagy marhaság! Beszéljünk inkább magyarul, akkor nem fogsz nekem artatlan dolgok helyett annyi disznóság mondani. Ilyeneket kuplerajban beszeltek haboru előtti román tisztek lanyoknak. Kesön van. Gyerünk dögölni. Vaszilijjal azonban nem tartott fenn a volt főhadnagy ilyen derűs barátságot, Vaszilijjal ádáz és keserű vitákat folytatott, amelyek Vaszilijt a kétségbeesésbe kergették, és elvették az életkedvét. 365