Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Második rész

— Hagyd ott — tanácsolta Tivadar Jóakaratúan —, talán sűrűbb lesz tőle. — Már megint ló vagy? Felgipszelem a karomra, aztán majd ha valahol lebukom, és leszedik a kötést, mindjárt elöljáróban ezért a darab kolbászért kapok egy nagy tolós pofont. Azt hiszi a zsaru, szándékosan rejtettem oda. Fél napig fognak csépelni, minek kellett a kolbász a gipszbe. Tölts, komám. Mit röhögsz? — Azon, hogy úgy benyalunk, nem .fogunk kitalálni az állomásra. — Ne röhögj, komám, lehet, hogy azóta már keresnek a sátortáborban. Csak a búcsúlevelemet meg ne találják idő előtt. Komám, olyan búcsúlevelet fabrikáltam, hogy bőgnél, mint a szopós borjú, ha 'elolvasnád. Na, lássunk hozzá! Add ide a síneket. Egy olyan alkarfraktúrát kell produkálnunk, komám, hogy csorogjon a nyála, aki meglátja. Na, most fogd azt a gipszes pólyát, és kezdjed szép lassan tekerni... Ez az! De ne a nadrágomra, te szédült... Ne röhögj, komám, mert összevissza disznólkodod az egész lakást. Most jő. Lejjebb! — Az irataid már rendben vannak? — A flepnik? Rendben. Még a doktorátusomat is megtartottam, szíves engedelmeddel. Dr. Péter Jenő, karpaszományos huszár tizedes. Alkartörés. Két hét e. ü. szab. Ez kell a magyarnak, mi? — Nem hiszem, hogy pontosan ez kellene a magyarnak — csóválta meg a fejét Tivadar elgondolkozva. — Már miért nem? — Először is: nem tudom, mi a nyavalyának neked az a doktorátus? Miért vagy huszár, ha doktor vagy? — Miért, csak az orvos lehet doktor? Hát látod, milyen ló vagy. Jogászgyerek vagyok, komám, nem orvos. Mokány magyar jogászgyerek. Huszár .tizedes. Mi van mé

(g? — Másodszor is: miért csak két hét egészségügyi szabadság? Ezzel nem sokra mégy. Harmadszor ... — Álljon meg a menet. Három darab flepnim van, mindegyik per két hét. Ez összesen hat hét. Viszont ennyi nem is ikell: Pesten ,már vár Mašinka; ha minden jól megy, 303