Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

és mi csak játsszuk a magunk önző kis tragikomédiáját, mert az élet önzés, Hajnal. -És én ezt már akkor tudtam, mikor ma délután megláttalak bemenni az orvos lakására. — Maga ... maga ott.. . — Igen, én ott voltam, pedig nem is leskelődtem utánad, Hajnal. De mikor megláttalak, utánad siettem, mert azt bittern, jogom van megtudni, mi bajod. De te nem a rendelőbe mentél, kicsi Hajnal, te a lakása ajtaján csengettél, négy picit, és aztán nesztelenül kinyílt az ajtó és elnyelt téged. És elnyelt engem is ... Ne sírj, kicsi Hajnal, nem! Nem akaTom, hogy beszélj! Amit .most mondanál, rossz lenne, és én nem akarom, hogy azt mondd ... Előbb hallgass végig ... Mikor letántorogtam a lépcsőn, a fordulóban egy vénséges öregember állt. Olyan volt, mint a mesék öregemberei. Toprongyos, szakállas, vén öregember. Kék eres keze a lépcső karfáját markolászta, vörhenyes orra elszállt illatok után szimatolt, fogatlan szája mesét motyogott: „Szép kisaszszony... linóm kisasszony... mindennap idejár a kisasszony ... öreg Lali látta, öreg Lali látta ... szép kisasszony ... finom kisasszony ..." így mesélt az öregember, Hajnal. — összesen háromszor voltam fent nála — zokogta a lány. — Filmeket vetített az utazásairól ... A piramisokról... a Tadzs Mahalról... a Kasbahról... Egy ujjal sem nyúlt hozzám ... Csitt, szívem. Erről nem mesélt az öregember. — Tivadar — zokogott fel újra a lány —, Tivadar, én ezt nem-bírom. Higgyél nekem! Hinned kell nekem, Tivadar... Esküszöm az életemre, hogy semmi sem volt köztünk. Még a kezemet sem fogta meg. Hiszen .. . hiszen zsidó ... — Zsidó — bólintott komolyan. — Nem is tudtam. De látod, kicsi Hajnal, vannak zsidók, akik munkatáborban hevernek a rothadó szalmán, és vannak zsidók, akiket internáló táborok pusztítottak el szerte az országban. Vannak, akiket a fasizmus irtott ki a világ más országaiban, és vannak, akiket a németek hajszoltak halálra, amerre jártak. És nemcsak zsidók vannak ilyenek, Hajnal. Van egy Piri, aki most szögesdrót mögött kínlódik egy eszme 231