Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

állító, szörnyű káromkodások, trágár szitkok özöne indult bevádolni a világot, az életet és a halált. így élt, kívül az életen és embereken. Mióta megkapta a gyászkeretes ha­lotti hírt, azóta így élt. Rumot ivott és hallgatott, vagy alábukott a itrágáirságok marólúgjába. Eleinte a halott főhad­nagy egyik barátja volt a testőre, aki tiitoikban ás reménytele­nül imádta. Aztán ez >a hű testőr is bevonult, s így lépett az öröké­be Géza, a titkolt és reménytelen szerelmet is beleértve. Mi­kor aztán Géza is bevonult, az utolsó este ikönnyes szemmel, kétségbeesett reménytelenséggel ránk bízta Terikát. Nem tudom, miért, azt képzeltük, hogy Szelényi tragédiája talán kizökkentené kissé Terkát a tulajdon tragédiájából, mindenesetre érdemes lenne megpróbálni. így került sor a közös szalonnasütés eszméjére, ami szerintem nagyon szép volt Tivadartól. S ami szerintem nagyon együgyű ostobaság volt Tivadartól. Bár a közös szalonnasütésre később még­sem került sor, legalábbis Terka részéről nem. Nem volt hajlandó visszatérni az életbe, még egy szalonnasütés ere­jéig sem. (Később sikerült rávennünk, hogy költözködjék ki fa­lura, Füstmacskássyhoz. Szerencsére független volt, a mos­tohaapja minden elsején kerek kis összeget küldött neki. Füstmacskássy rum helyett rászoktatta a szilvóriumra, na­gyon jól megvoltak együtt.] Mire Hajnal megérkezett, már lobogott a tűz. Szelényi zavartan állt fel, de Hajnal olyan közvetlenül és olyan ter­mészetesen viselkedett, hogy sikerült elfeledtetnie vele a ruhájára tapadó szalmatöreket, a zsebében lapuló fehér kar­szalagot, sőt a Musz Zs jelzésű zsoldkönyvet is. A tűz ro­pogva lángolt a kezdődő, lágy szürkületben, illata volt a tűznek, a csöndnek, a fűnek és az ősznek, és dr. Szelényi László Musz Zs lelkében tompán sajgó, halk nyugalom kezdte fölváltani a kitaszítottság fásult kínját. És ezért el­sősorban Hajnalt illette a hála, mert Hajnal egy másik világból érkezett, s a puszta jelenlétével el tudta feledtetni Tivadar egyenruháját, a sátortábor barakkjait, a keretlegé-

Next

/
Thumbnails
Contents