Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

két haitalmas pofon volt), a lóápoló barakk mellett pedig csinos, vadszőlővel befuttatott falú kantin állt, ahova a zsidó munkaszolgálatosoknak büntetés terhe alatt tilos ... stb. Ezért volt jó, hogy a sátortáborban huszárok is szolgáltak, mert a huszárok (két egymástól teljesen különálló és távol eső osztályból álltak: a tisztekből, akik kizárólag gróffiúkból és imágmássarjadékokból kerültek Iki, és a legénységiből, akik viszont ugyancsak kizárólag lovakhoz értő parasztgyerekékből regrutálódtak. Ez pedig azért volt jó, mert a parasztgyerekek között mindig akadt egy-két jobb lelkű legény, aki jő szóért, cigarettáért hajlandó volt tepertőt, kolbászt, ikmcstári marmeládot vásárolni a „Zs" jelölésű katonakönyvek tulajdonosai számára. Persze az is megtörtént, hogy a huszár, főképp ha már régebben szolgált a hadseregben, egyszerűen zsebre vágta a pénzt, és a beesett arcú, faikó ibőrű „Zs" aznap korgó gyomorral osont ki a nyitott latrinára, hogy megszabaduljon a gyomrát és beleit ,rágó híg, kincstári ikáposztalevestől. Akadékoskodni vagy fölösleges kérdésekkel zaklatni a huszárt ilyenkor nem volt tanácsos, mert pofozni a huszárok is tudtak, a nehéz, ormótlan lovassági csizmáról nem is beszélve. A munkaszolgálatos zászlóalj legfőbb parancsnoka egy nagyon hosszú és nagyon májbajos, mogorva alezredes volt, egy nagyon apró és nagyon kedélybeteg fehér pincsivel, amelyik szabadon használhatta a gyakorlóteret és a fasort, amivel szívbéli gyönyörűséget szerzett Tivadarnak. A táborha ugyanis gyakran lopakodtak be kóbor kuvaszok, amelyeket a konyhák szaga csábított a barakkok közé. Behúzott farokkal, bizalmatlan szemmel kódorogtak a kerítés tövében, időnként egyetlen iramodással vetve magukat a kiszemelt koncra, hulladékra. Ilyen alkalmakkor előfordult, hogy váratlanul az azeleredes mélabús ölebébe botlottak, amiből sokszor ádáz bonyodalmak kerekedtek. A női becsületében megtámadott, keshedt kis szuka olyan sivalkodást csapott, hogy az alezredes kimeredő szemgubókkal tépte fel szobája ablakát, és onnan rikácsolta tébolyult parancsait a kapuőrség felé: — Fogják el azt a kutyát! . .. Kerítsék be azt a dögöt!! 1.94