Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

Nem azt, marhák, nem az enyémet, azt az idegen dögöt!!! Üssék agyon, a krisztusát, mert a pofájukra mászom! A tábor .felbolygatott méhkasként vetette magát a kóbor kuvasz nyomába, repültek a kődarabok, ,s egy-egy kisebb kavics, tavalyi vadgesztenye néha pompás telitalálatokban kötött ki az alezredes végleg meghülyült kedvence orrán, fején. Az alezredes ettől ideggörcsöket kapott, a pisztolyát rángatta, de az. előadásba közben újabb kuvaszok is beleavatkoztak, és ragyogó technikával úgy intézték, hogy mindig csak az alezredes ölébe kerüljön lővonalba. Az alezredes végül már csak suttogni tudott, es az ablakrámába kapaszkodva lihegte: — Mindnyájukat kiköttetem ... Az egész disznó bandát... Szegény kis kutyám ... Most... most kerítsék ... jobbról, jobbról, a hétszentségit a buta parasztfejüknek ... Pici, Picikém, ide, ide hozzám . .. Legalább a kutyámat fogják meg, ha már másra hülyék ... — kapott végre észhez, de a követ- . kező pillanatban újra megőrült: — Fogja meg a kutyámat, maga állat, maga barom, maga disznó lajhár ... Nem maga! Hallja, ne nyúljon a kutyámhoz! Szakaszvezető, ne hagyja, hogy az a zsidó megfogja a kutyámat! ... A dolog vége rendszerint az lett, hogy a meghajszolt pincsi szorultságában bemenekült valamelyik barakkba, ahova a kuvaszok nem merték követni, s az alezredes végre kebléhez szoríthatta kedvence csapzott és megdobált fejét. A kapuőrséget általában kihallgatásra rendelte ilyenkor, a laktanyás altisztet lecsukatta, és a biztonság kedvéért mindenesetre kiköttetett egy-két munkaszolgálatost. Természetesen „Zs" jelzésűt. Tivadar rajongott a kutyákért, de az alezredes hisztérikus kis dögétől valahogy nem sajnálta a tavalyi vadgesztenyét. Az alezredest viszont szívesen dobálta ivolna meg komolyabb dolgokkal is, szerencsére a kutyakomédiáktól eltekintve olyan keveset látta, hogy az már nem is számított. Annál többet volt együtt a tábor tulajdonképpeni parancsnokával, a pótkeret atyaistenével, egy köpcös, bömbölő hangú, vérben ,forgó szemű, már nem egészen fiatal bezupált főhadnaggyal, akit Radákovicsnak hívtak, s akit a háta 195