Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Első rész

háború harmadik (vagy negyedik) évében, akár az óvatos kuvaszok. Igaz, volt is rá okunk: minket sem a fölös tanítói létszám (hiszen tanítóhiány volt), hanem a Táncsics Körben betöltött hajdani tisztségeink meg az Eötvös Körrel kapcsolatos múltúink juttatott a várostól hat kilométerre eső, álmos kis falusi iskolába, ahova minden reggel vonattal kellett kijárnunk. Eleinte még ment valahogy & dolog, takargattuk a múltunkat, és leplezgettük a kiábrándultságunkat, ahogy tudtuk. Nyaranta még leventeoktatói tanfolyamokra is berángattak a lelkünk hazafias üdvéért. (Károly Pista, szintén régi osztálytársunk volt, kijelentette, hogy ő nem megy, a puskafogásokat ráér majd a katonaságnál megtanulni, a többire meg fütyül, de alaposan ráfizetett: bevonultatták leventének, kedd délutánonként ott masírozott egy sorban a nyolcadikos gimnazistákkal, akiknek az előző évben osztályfőnökük volt.) A tanfolyamok három-négy hétig tartottak, és Tivadar fizetett rá a legjobban, mert ő már katonai átképzésen is volt, s így nyomban megtették szakaszparancsnoknak: amíg a többiek pihenőkben a hasukon hevertek és fűszálakat rágcsáltak, ő ide-oda száguldozott a parancsnoki épület és a körzet között, és a fogát csikorgatta. Később azonban a többiek csikorgatták a fogukat, mert a tartfolyamon minden délután négytől ötig nemzetvédelmi előadás volt, amelynek során a kiképzőtiszt meg a századparancsnok rendszerint ádáz vitába keveredett egymással (a kiképzőtiszt nyilas volt, tartalékos hadnagy, a századparancsnok viszont emléklapos százados volt, és az angolokért lelkesedett), aminek az lett a vége, hogy a hadnagy a kiképzőszázadon bosszulta meg magát: öttől hatig csuklóztatta a népet a poros gyakorlótéren, Tivadar pedig a kondérok mellől nézte, mint tátog a banda levegő után, mert ő ilyenkor már a vacsorakiosztáshoz készülődött, és a szakácsokat ellenőrizte a konyhán. Azon az őszön azonban már rájöttek, hogy hibák vannak a múltunk körül, és kitessékeltek a leventeoktatók közül, ami azért volt baj, mert ideig-óráig ezzel is meg lehetett úszni a katonaságot. A fiúk közül eddig mindössze kettőt si12