Jarnó József: Magyar miniatürök

A forradalmár

nemesasszony el sem jött ide, hol komortekintetű császári birák mondanak Ítéletet a fia fejére... Megkezdett munkái jutottak eszébe, — mennyi munka lett volna még: utolérni Európát, kiharcolni a szabadságjogokat a népnek, az idegen kulturákat megismertetni a magyarsággal, kipallérozni az elmaradt magyar nyelvet és — élni! Az elnöki emelvényen rendetlen összeviszszaságban hevertek a bűnjelek. Köztük egy könyv, melynek címlapjáról nagy, vörös betűkkel kiabált le három szó: »Liberté! Egalité! Fraternité!...« Milyen bántó kontraszt ez a három szó ebben a környezetben! Eszébe jutott, hogy a rajnántuli országban már élő valóság minden, amit ez a könyv hirdet... .. A torkát elszoritotta a keserűség... Körülnézett: öz Pál dacos feje, a magyar Savonarolla, a forradalmár-arisztokrata Sigray, a megfontolt Hajnóczy, a lázas Laczkovics S a többiek: Szentmar jay, Szolarcsik, Yerseghy, — itt vannak mind... Az elnök kemény szava riasztotta fel álmodozásaiból: — őfelsége a király nevében!... Tompultan, mintha valami mélységből jönnének, hallotta a monoton pergésü szavakat: — ... az ország szegletköveit, a törvényeket, felforgatni, a királyi méltóságot és hatalmat eltörölni, az egész magyar község életét és jászágait kockára vetni, a bevett isteni tisz57