Jarnó József: Magyar miniatürök

Kecskemét véros ügyésze

akkor jön istápolni valami tudós társaság, még ma is faragnám a verset s nem volnék szolnoki alispán! De lehet, hogy mi már meg fogjuk érni, mint váltják forintra az újmódi szavakat, — akkor bezzeg majd sajnálod te is, hogy sutba vágtad a komédiairást! A hangos kacajok közé mosolygott egyet a főfiskális isé De ettől a mosolytól csak még szomorúbb lett az arca. Válaszfélébe akart kezdeni: — Bizony, Pista bátyám... * A tanácsterem ajtaja kinyilott s egy irnokféle fiatalember kiszólt a várószobába: — Leőrinczy contra Nagyszakácsi! A beszélgetés elcsendesedett: az irnok szava a törvény kezdetét jelentette. Abbamaradt a pipázás is. Az urak lassan besétáltak a tanácsterembe és elkényelmeskedtek a székeken. A faburkolatos, hatalmas teremben színtelenül kongott a bíró hangja: — Felkérem a tekintetes főügyész urat, hogy ismertesse a dolgok mibenlétét, melyek miatt Leőrinczy István ur panaszai fordult a királyi törvényszékhez. A főfiskális felállott és száraz, aktagyártotlu magyarsággal kezdett el beszélni: — Leőrinczy István ur, Szolnok vármegye tekintetes alispánja, azzal a panasszal forduH a királyi törvényszékhez, miszerint Nagyszakácsi János ur Kecskemét határában el6. Jarnó József: Magyar Miniatűrök. 81